From Wikipedia, the free encyclopedia
A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.
Elöl képzett | Elöl-köz. k. | Középen képzett | Hátul-köz. k. | Hátul képzett | |
Felső nyelvállású | |||||
Középső-felső ny. | |||||
Középső ny. | |||||
Alsó-középső ny. | |||||
Alsó nyelvállású | |||||
Alsó-legalsó ny. | |||||
Legalsó ny. | |||||
A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses. |
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɔ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig O. IPA-jelét egy fordított c betű alkotja; a jelet és a hangot egyaránt „nyílt o”-nak hívják. Ez az elnevezés annyiban utal a hangra, hogy az [o] által jelölt hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzóhoz hasonló, csak annál nyitottabb képzésű. A jelet pedig annyiban írja le a név, hogy az egy, a körívén megnyitott o-nak is tekinthető.
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
albán | po | [pɔ] | ’igen’ | ||
angol | ausztráliai | hot | [hɔt] | ’forró’ | Lásd ausztráliai angol hangtan |
amerikai | bog | [bɔg] | ’mocsár’ | Egyes beszélőknél, lásd angol hangtan | |
elfogadott angol kiejtés | bore | [bɔː] | ’fúr’ | Lásd angol hangtan | |
bengáli | বস | [bɔʃ] | ’ül’ | Lásd bengáli hangtan | |
cseh | oko | [ɔkɔ] | ’szem’ | Lásd cseh hangtan | |
feröeri | nátt | [nɔtː] | ’csont’ | ||
francia[1] | sort | [sɔʀ] | ’sors’ | Lásd francia hangtan | |
grúz[2] | სწორი | [sʦʼɔɾi] | ’helyes’ | ||
holland | bot | [bɔt] | ’csont’ | Lásd holland hangtan | |
katalán[3] | cosa | [kɔzə] | ’dolog’ | Lásd katalán hangtan | |
kínai | kantoni nyelv | 我/ngo5 | [ŋɔː˩˧] | ’én’ | Lásd standard kantoni |
mandarin nyelv | 我/wǒ | [uɔ˨˩˦] | ’én’ | Lásd standard mandarin | |
lao | ບ | [bɔː] | ’eredet’ | ||
lengyel[4] | kot | [kɔt] | ’macska’ | Lásd lengyel hangtan | |
német | voll | [fɔl] | ’teli’ | Lásd német hangtan | |
norvég | topp | [tɔp] | ’csúcs’ | Lásd norvég hangtan | |
okcitán | òme | [ˈɔme] | ’ember’ | ||
olasz[5] | parola | [paˈɾɔːla] | ’szó’ | Lásd olasz hangtan | |
portugál[6] | só | [sɔ] | ’egyedül’ | Lásd portugál hangtan | |
svéd | åtta | [ˈɔtːa] | ’nyolc’ | Lásd svéd hangtan | |
tádzsik | тоҷикӣ | [tɔːdʒɪˈkiː] | ’tádzsik nyelv’ | ||
vietnámi | to | [tɔ̄] | ’nagy’ | Lásd vietnámi hangtan |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.