Remove ads
A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / magyaros átírásban:Bangla lipi) egy, a bráhmi eredetű írásrendszerek családjába tartozó abugida szótagírás, melyet a bengáli nyelven kívül több nyelv is használ, például az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a dévanágari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).
| Bengáli írás | |
 | |
| Típus | abugida |
| Nyelvek | bangla |
| Időszak | 11. századtól napjainkig[1] |
| Irány | balról jobbra |
| Felmenő írásrendszerek | Proto-Sínai írásrendszer Föníciai írás Arámi írás Bráhmi írás Gupta írás Sziddhi írás Gaudi írás[2] |
| Rokon írásrendszerek | Asszámi írás |
| Unicode-tartomány | U+0980–U+09FF |
| ISO 15924 | Beng, 325 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli írás témájú médiaállományokat. | |
Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengáli maradt meg hivatalos írásnak. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (például a 15–16. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.
A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.
Remove ads
Magánhangzók
Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amelyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.
Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Átírásban az [ɔ] magánhangzót [a]-val írjuk át. Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak (lásd: abugida).
| Bengáli írással | A betű neve | A betű ক [kɔ]-val kombinálva | A kapcsolat neve | Tudományos átírás IAST | IPA | Magyaros ejtésközelítő átírás |
|---|---|---|---|---|---|---|
| অ | śaro a | ক | (nincs) | ka | [kɔ] | ka |
| আ | śaro ā | কা | akar | kā | [ka] | ká |
| ই | ṛhaśśo i | কি | ṛhośśikar | ki | [ki] | ki |
| ঈ | dirgho ī | কী | dirghikar | kī | [ki] | kí |
| উ | ṛhaśśo u | কু | ṛhośśukar | ku | [ku] | ku |
| ঊ | dirgho ū | কূ | dirghukar | kū | [ku] | kú |
| ঋ | r̥ | কৃ | r̥kar | kr̥ | [kri] | kri |
| এ | e | কে | ekar | ke | [kæ] | ke |
| ঐ | ai | কৈ | aikar | kai | [koj] | kai |
| ও | o | কো | okar | ko | [ko] | ko |
| ঔ | au | কৌ | aukar | kau | [kow] | kau |
Hangmódosítók
| Jel ক [kɔ]-val | Név | Funkció | Tudományos átírás IAST | IPA | Magyaros ejtésközelítő átírás |
|---|---|---|---|---|---|
| ক্ | hasanta | Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot | k | [k] | k |
| কৎ | khanḍo ta | Záró hehezet nélküli ত [t̪] | kat | [kɔt̪] | kat |
| কং | anunāsika | Záró veláris orrhang | kaṅ[3] | [kɔŋ] | kan |
| কঃ | bisarga | Záró zöngétlen hangszalagzárhang | kah | [kɔh] | kah |
| কঁ | candrabindu | Magánhangzó nazalizáció | kã[4] | [kɔ̃] | kan |
Mássalhangzók
A mássalhangzók neve általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból áll. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (például n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk például a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].
| Betű | Betűnév | Tudományos átírás IAST | IPA | Magyaros ejtésközelítő átírás |
|---|---|---|---|---|
| ক | ka | k | k | k |
| খ | kha | kh | kh | kh |
| গ | ga | g | g | g |
| ঘ | gha | gh | gɦ | gh |
| ঙ | unga / uma | ṅ | ŋ | n |
| চ | ca | c | tʃ | cs |
| ছ | cha | ch | tʃh | csh |
| জ | borgio ja (burgijja) | j | d͡ʒ | dzs |
| ঝ | jha | jh | d͡ʒɦ | dzsh |
| ঞ | ñio | ñ | n | n |
| ট | ṭa | ṭ | ʈ | t |
| ঠ | ṭha | ṭh | ʈh | th |
| ড | ḍa | ḍ | ɖ | d |
| ঢ | ḍha | ḍh | ɖɦ | dh |
| ণ | murdhonno ṇa (moddhenna) | ṇ | n | n |
| ত | ta | t | t̪ | t |
| থ | tha | th | t̪h | th |
| দ | da | d | d̪ | d |
| ধ | dha | dh | d̪ɦ | dh |
| ন | donto na (dontenna) | n | n | n |
| প | pa | p | p | p |
| ফ | pha | ph | ph | ph |
| ব | ba | b | b | b |
| ভ | bha | bh | bɦ | bh |
| ম | ma | m | m | m |
| য | antostho ya (ontosteya) | j | d͡ʒ | dzs |
| র[5] | baẏ śunno ra | r | ɾ | r |
| ৰ[6] | baẏ śunno ra | r | ɾ | r |
| ল | la | l | l | l |
| ৱ[7] | va | v | v | v |
| শ | talobbo śa (talebośśa) | ś | ʃ/s | s |
| ষ | murdhonno ṣa | ṣ | ʃ | s |
| স | donto sa (dontessa) | s | ʃ/s | sz |
| হ | ha | h | h | h |
| ড় | ḍaẏ śunno ṛa | ṛ | ɽ | r |
| ঢ় | ḍaẏ śunno ṛha | ṛh | ɽ | rh |
| য় | antostho ẏa (ontosteẏa) | ẏ | e/ə | j |
| জ় | za | z | z | dzs[8] |
| ক় | uqa | q | k | k[8] |
| খ় | uxa | x | k | kh[8] |
| গ় | uġa | ġ | g | g[8] |
| ফ় | fa | f | f | ph[8] |
Ligatúrák
Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.
Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.
Számok
A tizedesvessző helyett tizedespontot használnak, a nagy számokat pedig vesszővel tagolják, de nem három számjegyenként, hanem az első tagolót a százas helyiérték elé teszik, a többit pedig két számjegyenként. Például a 199 112 180,7 szám bengáli írással ১৯,৯১,১২,১৮০.৭ alakú.
Remove ads
A bengáli az Unicode rendszerben az U+0980 … U+09FF kódtartományban szerepel.
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| U+098x | ঀ | ঁ | ং | ঃ | | অ | আ | ই | ঈ | উ | ঊ | ঋ | ঌ | | | এ |
| U+099x | ঐ | | | ও | ঔ | ক | খ | গ | ঘ | ঙ | চ | ছ | জ | ঝ | ঞ | ট |
| U+09Ax | ঠ | ড | ঢ | ণ | ত | থ | দ | ধ | ন | | প | ফ | ব | ভ | ম | য |
| U+09Bx | র | | ল | | | | শ | ষ | স | হ | | | ় | ঽ | া | ি |
| U+09Cx | ী | ু | ূ | ৃ | ৄ | | | ে | ৈ | | | ো | ৌ | ্ | ৎ | |
| U+09Dx | | | | | | | | ৗ | | | | | ড় | ঢ় | | য় |
| U+09Ex | ৠ | ৡ | ৢ | ৣ | | | ০ | ১ | ২ | ৩ | ৪ | ৫ | ৬ | ৭ | ৮ | ৯ |
| U+09Fx | ৰ | ৱ | ৲ | ৳ | ৴ | ৵ | ৶ | ৷ | ৸ | ৹ | ৺ | ৻ | ৼ | ৽ | ৾ | |
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads