Gyáli út

A Gyáli út Budapest IX. kerületében található, a Könyves Kálmán körutat köti össze a Nagykőrösi úttal.

Gyáli út
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest IX. kerülete
Névadó	Gyál
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Gyáli út Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.46622, 19.10323
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyáli út témájú médiaállományokat.

Határai

Gyáli út – Fék utca aluljáró (bejárat a Könyves Kálmán körút felőli oldalon)

Gyáli út – Fék utca aluljáró (belül)

A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.^[1] Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, 2013-ban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét Albert Flórián (1941–2011) labdarúgóról nevezték el.^[2] A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a Ferencváros vasútállomás vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a Határ utat. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.

A ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.

Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy Gyáli köz is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.^[1] A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a Gyáli teret, kialakítása később elmaradt.^[1]

Nevezetes épületek, épületegyüttesek

Kép	Név	Építés ideje	Elhelyezkedés	Megjegyzés
	Ferencvárosi MÁV-telep tisztviselőházak	1910-es évek	15/a-e.	Tervező: valószínűleg Prokisch János.[3]
	Merényi Gusztáv Kórház	1898[4]	17.
	Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe	1910-es évek[5]	18-22.	A létesítmény része a Posta Kísérleti Állomás és a BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnáziuma. Az anyagszertár csarnokát Barát Béla és Novák Ede tervezte 1924–1925-ben.[6]
	Székesfővárosi kislakásos bérházak[7] („Nyolcház”)	1909[8]	21-23.	Épültek Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Orczy Gyula.
	elemi iskola	1910[9]	25.	Jelenleg (2023) használaton kívül áll. Korábban az Irinyi János Gimnázium működött benne. Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Löllbach Kálmán.
	Székesfővárosi kislakásos bérház	1927[10]	30.	Épült Liber Endre kislakásépítési programja keretében.
	METRO Ferencváros	1994[11]	35-37.	Üzletház.
	FKF Zrt. központi telephelye		36.

Jegyzetek

1. Ráday, i. m., 207. o.
2. Már tényleg létezik Albert Flórián út. Taccs.hu, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.) (magyarul)
3. Budapesti tisztviselőtelepek 1880–1945, Ingatlanfejlesztő Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2022, 50. o.
4. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 130. o. ISBN 963-05-6411-4
5. 1912-es térképen
6. http://ady.kispest.hu/aktual/20091012.htm
7. Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), i. m., 17. o.
8. Archivált másolat. [2022. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 13.)
9. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 130. o.
10. Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 27-31. o.
11. Metró elütheti a konkurenciát. Népszabadság, LII. évf. 187. sz. (1994. augusztus 11.) 6. o.

Forrás

• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8