Gulyás Zoltán (építész)

Gulyás Zoltán (Budapest, 1930. április 10. – Budapest, 2000. június 16.) Ybl Miklós-díjas magyar építész.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (35-15-24). Alkotó, Grantner Jenő

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gulyás Zoltán (egyértelműsítő lap).

Gulyás Zoltán
Született	1930. április 10. Budapest
Elhunyt	2000. június 16. (70 évesen) Budapest
Beceneve	Kefi
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (35-15-24)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Édesapja a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. dolgozója volt. Gulyás Zoltán a Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karára. Diplomázása (1952) után a Középülettervező Intézetben, id. Janáky István műtermében kezdte pályáját, ahol részt vett a budai vár rekonstrukciójában és a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. 1954-ben a LAKÓTERV-be került, Németh Pál műtermébe.

A Zöldy Emil vezette magyar építészcsoporttal 1954–56 között a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban dolgozott, ahol több tervezési munkában vett részt (Phenjan: Orvostudományi Egyetem, Bakteriológiai Intézet).

1956-ban felvették a MÉSZ Mesteriskolájába, ahol kezdetben Németh Pál (LAKÓTERV), majd Szendrői Jenő (IPARTERV) lett a mestere. Az Ipari Épülettervező Vállalatban eleinte tervezőként, később osztályvezetőként, 1978-tól irodavezető főmérnökként dolgozott, csaknem harminc éven át. Ezen időszak alatt több lakóház és középület tervezési munkái fűződnek a nevéhez. 1962-ben „Az építészet színvonalának emelésében kifejtett alkotó munkásságáért és a Budapest XI. ker., Fehérvári út 17. sz. lakóépület tervezéséért” az Ybl-díj II. fokozatát kapta.

1963–64-ben angliai tanulmányútja során meglátogatta a London County Council építészirodát. Tervezési munkái mellett neves szobrászművészek közreműködésével több emlékművet is tervezett. 1960–68 között a BME Középülettervezési Tanszékén külső tanársegéd volt. 1970-től tíz éven át a MÉSZ Mesteriskola mestere. Tanítványai voltak – többek között – Patonai Dénes, Reimholz Péter és Lázár Antal.

1978-ban az IPARTERV irodavezető-főmérnöke lett. 1986-ban irodájával kivált onnan, s Magasépítési Tervező Vállalat (MATERV) néven önálló állami tervezővállalatot alapított. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1997-ben „Az építészet és az építészoktatás terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért” a BME Doktori Tanácsa az egyetem díszdoktorává fogadta.

Gulyás Zoltán 2000. június 16-án, súlyos betegség következtében hunyt el.

Pályafutása során számos pályázaton vett részt önállóan vagy munkatársakkal (Földesi Lajos, Jurcsik Károly, Rimanóczy Jenő, Szekeres József).

Művei

Épületek

• Phenjan: Orvostudományi Egyetem (1954–55)
• Phenjan: Bakteriológiai Intézet (1954–55)
• Várpalota: 44 fh. bölcsőde (1956)
• OTP öröklakásos társasház. Bp. V., Madách I. u. – Rumbach S. u. - Majakovszkij (ma: Király) u. által határolt tömb (1959–61)
• OTP öröklakásos társasház. Bp. XI., Fehérvári út 17. (1960)
• Chemolimpex–OTP irodaház. Bp. V., Deák F. u. 7–9. (1960–63, átépítve: 1988–89)
• Tihany-rév: bisztróépület (1961–62)
• Biogal Gyógyszergyár (Debrecen) terve (1963–64) (tervezőtárs: Szendrői Jenő) – nem épült meg
• Hévíz: „Rózsakert” bisztró (1966–69)
• Ábrahámhegy: nyaraló (1967)
• Bp. V., Martinelli (ma Szervita) tér 8–10., Petőfi S. u. 17–19., Városház u. 20. telkek beépítési terve (1967) – nem valósult meg
• Budapesti új sportcsarnok engedélyezési és kiviteli terve (1967–69) (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő)
• Tahitótfalu: nyaraló (1970)
• Szentendre: nyaraló (1970–71)
• MEDICOR-székház. Bp. XIII., Visegrádi u. 49. (1972–73)
• Visegrád: nyaraló (1972–74)
• Lakóház. Bp. I., Tárnok u. 13. (építész munkatárs: Reimholz Péter) (1973–74)
• Magyar Rádió rekonstrukciója. Bp. VIII., Pollack M. tér (1974) – nem valósult meg
• Révfülöp: 12 tantermes iskola (1976–81)

Emlékművek

A Mártíremlékmű Pécsett

• Felszabadulási Emlékmű, Eger (1967) – lebontották
• Bartók-emlékmű (Bp. XI., Feneketlen-tó). Szobrász: Somogyi József (1961)
• Mártíremlékmű, Pécs. Szobrász: Illés Gyula (1969)
• Repülős emlékmű (Bp., Örs vezér tér). Szobrász: Illés Gyula (1988)

Tervpályázatok

• Szabadonálló üzletház (tervezőtárs: Jurcsik Károly) – I. díj (1961)
• Budavári Szt. György tér rekonstrukciója – I. díj (1962)
• BNV főpavilonja (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő) – I. díj (1963)
• Pesti Dunapart rendezése a Lánchíd és Erzsébet híd között (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő) – megvétel (1963)
• Madridi operaház (tervezőtárs: Jurcsik Károly) – megvétel (1964)
• Falusi egészségügyi létesítmények (tervezőtársak: Földesi Lajos, Szekeres József) – I. díj (1965)
• Zánka: Úttörőtábor (tervezőtársak: Finta József, Földesi Lajos, Szekeres József) – III. díj (1965)
• Turistaszálló (tervezőtársak: Földesi Lajos, Szekeres József) – megvétel (1965)
• Budapesti Sportcsarnok (tervezőtársak: ifj. Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő; szerkezet: Kollár Lajos) – I. díj (1966)
• Szolnok: Egészségügyi Központ (tervezőtársak: Rimanóczy Jenő, Lehoczky Ödön, Ványai Róbert) – IV. díj (1970)
• VOLÁN autóbusz-pályaudvar (tervezőtársak: Földesi Lajos, Rimanóczy Jenő), két tervvel – I. és II. díj (1973)

Emlékezete

• Gulyás Zoltán építészete Archiválva 2009. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (Építészfórum, 2006. június 22.)
• Gulyás Zoltán emlékezete^{[halott link]} (Építészfórum, 2006. június 18.)
• Magyar Szemle (Magyar Szemle, XIV. évfolyam. 6. sz., 2005. december)
• HAP Galéria. Gulyás Zoltán emlékkiállítás és könyvbemutató. Megnyitó: 2005. szeptember 20.
• Magyar Művészeti Akadémia^{[halott link]}
• Interjú dr. Lázár Antal DLA Kossuth-díjas építésszel (Építészfórum, 2008. március 23.)
• Egy lelkesítő ház^{[halott link]} (Beszélgetés Kis Péter építésszel. Magyar Narancs, 2008. március 3.)
• Gulyás Zoltán hagyatéka (a család tulajdonában)
• ÉPÍTÉSZ ÉVKÖNYV 2000. (a Magyar Építész Kamara kiadványa) IN MEMORIAM Gulyás Zoltán (82–83. oldal)
• Gulyás Zoltán építészetére emlékeztek a MOME-n^{[halott link]} (Reimholz Péter DLA, Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnök, egyetemi tanár előadása. Építészfórum, 2008. január 24.)

Jegyzetek

1. 2019. június 29., http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, https://web.archive.org/web/20190629083425/http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
2. https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/f4/72/ad/d5-2ece-6106-b26e-9b3f14480cc5.jpg

Források

• Ferkai András Archiválva 2008. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben: Gulyás Zoltán építészete. HAP Galéria)2005
• Archiv képek forrása: Gulyás Zoltán hagyatéka, a család birtokában.A közölt Ábrahámhegyi kép Máté Gábor fotóművész alkotása. (https://web.archive.org/web/20191118103942/http://www.mategabor.hu/)
• Magyar Építőművészet. 1953/9-10. szám, 1956/8. szám, 1957/5-6. szám, 1960/2. szám, 1961/6. szám, 1963/2-3-5. szám, 1964/1. szám, 1965/4-5. szám, 1966/2-6. szám, 1967/3-5. szám, 1969/5. szám, 1971/1. szám, 1973/5. szám, 1974/2. szám, 1978/3. szám.
• Szendrői Jenő: Ipari építészetünk 1965 224-225 old.
• Baumeister 1964/2. szám 129,136 oldal.
• Schul und Sportättenbau 1967/3-4. szám
• Művészeti lexikon.1968
• Merényi:1867-1965,CENTO ANNI ARCHITECTURA UNGARESE.1965
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 107–108. o. ISBN 963-10-1780-X
• IPARTERV 1949-74 (vállalati kiadvány)
• Ki kicsoda 1981 (Gulyás Zoltán 253. oldal).
• A magyar tervezőirodák története^{[halott link]}.ÉTK Kft.Bp.2001.(főszerkesztő:Schéry Gábor).
• Építészeti Kalauz.Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. (Gerle J.-dr.Ferkai A.-Vargha M.-Lőrinczi Zs.).
• A 20. századi irányzatok (PONT UTAZÁS. Városképi utirajzok). 2005. február 19.
• Élet és irodalom. 2006. június 30.26. szám. Gulyás Zoltán építészete Archiválva 2007. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben