Great Yarmouth

Yarmouth (hivatalos nevén: Great Yarmouth) régi angol kikötőváros az Északi-tenger partján, a tenger és a Breydon Water között elnyúló földnyelven Kelet-Anglia Norfolk megyéjében (a hagyományos beosztás szerinti Norfolk grófságban), Norwichtól 30 km-rel keletre. Nevét onnan kapta, hogy a Yare folyó torkolatában épült.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Yarmouth (egyértelműsítő lap)

Yarmouth
Főutcája az óriáskerék tetejéről
Yarmouth címere
Közigazgatási adatok
Ország	Egyesült Királyság
Régió	Kelet-Anglia
Megye	Norfolk
Irányítószám	NR30 (észak), NR31 (dél)
Körzethívószám	+44 (0)1493
Testvérvárosok	Lista Rambouillet (Franciaország)
Népességi adatok
Teljes népesség	28 979 fő (2021)[1]
Népsűrűség	2 214,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,47 km²
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 52° 36′ 26″, k. h. 1° 43′ 52″52.60723, 1.73114
Yarmouth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Yarmouth témájú médiaállományokat.

Története

Az egykori Gariannonum közelében kialakult település már a normann hódítás előtt lakott hely volt (Pnl); a római megszállás néhány tárgyi emléke fennmaradt.

Földnélküli János nyilvánította várossá.

1381-ben a város lakói szétverték Wat Tyler felkelőinek egy csapatját.

1682-ben a yorki herceget (a későbbi II. Jakab angol királyt) szállító Gloucester harmadosztályú sorhajó a város partjai előtt a sekély vízben manőverezve zátonyra futott, kettétört és gyorsan elsüllyedt. A legénység tagjai és az utasok közül sokan életüket vesztették; az áldozatok számát 130 és 250 közé becsülik. A herceget sikerült a partra menekíteni.^[2]

A napóleoni háborúkban fontos hadikikötő volt; a Níluson aratott győzelem után Nelson hajója is itt kötött ki.

Lakosságának alakulása:

• 1891: 49 320 (Pnl);
• 1995: 58 700^[3]

Gazdasága

A középkorban Anglia egyik legfontosabb kikötője volt; forgalma Rotterdaméval, Antwerpenével, Bordeaux-éval és Marseille-ével vetekedett.

Az I. világháború előtt Anglia legnagyobb heringhalász kikötője volt több mint ezer halászhajóval. A háború után megcsappant a halállomány, ezért mindinkább teherkikötővé vált, majd az Északi-tengeri olajmezők felfedezése után egyre nagyobb részt kapott forgalmából az olajkutak ellátása.

Hagyományos iparágai:

• kötélgyártás,
• hajógyártás,
• selyemfonás
• malátagyártás.

Tengeri fürdőit már a 19. században sokan látogatták.

Látnivalói

• Egy 14. századi erődítmény romjai.
• A 12. században épült Miklós-templom Anglia egyik legnagyobb plébániatemploma.
• A római katolikus templomot 1850-ben szentelték föl.
• A városháza tornya 38 m magas.
• Nelson admirális emlékműve (Britannia Monument) egy 41 m magas dór oszlop, allegorikus szobrokkal.
• A városi múzeumban egyebek közt a 13. századi kolostor fennmaradt kerengője is megtekinthető.
• Több mint 1,5 km-es tengerpart sétányát 1760-ban építették ki.
• A South Quay (déli rakpart) körüli régi városnegyed öreg házai közül kiemelkedik az Old Merchant’s House; gipszstukkós mennyezete eredeti, több kovácsoltvas építészeti elemét a 2. világháborúban lebombázott házakból mentették ki.

Jegyzetek

1. https://assets.publishing.service.gov.uk/media/660418d091a320001a82b092/Great_Yarmouth.pdf
2. Horváth Tibor: Majdnem megölte a herceget, a mélyben leltek rá
3. Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 813. o. ISBN 963-85773-9-8

Források

• Pnl: Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
• Angliakalauz: Angliakalauz: Great Yarmouth

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap