![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Glucagon_stereo_animation.gif/640px-Glucagon_stereo_animation.gif&w=640&q=50)
Glukagon
From Wikipedia, the free encyclopedia
A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek alfa-sejtjei termelnek és feladata a vércukorszint emelése, vagyis hatása ellentétes az inzulinéval.[1]
![]() | |
Glukagon | |
IUPAC-név | |
Kémiai azonosítók | |
PubChem | 16186314 |
ChemSpider | 10481928 |
InChIKey | MASNOZXLGMXCHN-GVLKBUBXSA-N |
UNII | 76LA80IG2G |
ChEMBL | 266481 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C153H225N43O49S |
Moláris tömeg | 3482.747314 g/mol |
Ha a glükóz koncentrációja a vérben túlságosan alacsony lesz, a hasnyálmirigy glukagont választ ki, amely a májban megindítja a tárolt glikogén lebontását és a glükóz felszabadítását. Az inzulin, ezzel ellentétben, magas vércukorszint esetén szabadul fel és elősegíti a fölösleges cukor felvételét. A glukagon és az inzulin ugyanannak a visszacsatolási rendszernek a tagjai, amelynek a vércukorszint fiziológiai szinten való tartása a feladata. Testi munka és stressz esetén nő az energiafelhasználás és így a glukagonszint is.[2] Szerkezete alapján a glukagon-hormoncsaládhoz tartozik (csakúgy, mint a GIP, a szekretin és a VIP).
A glukagont az amerikai C. P. Kimball és John. R. Murlin fedezte fel 1923-ban.[3] Aminosavsorrendjét 1957-ben határozták meg.[4]