Gelléri Andor Endre (Budapest, 1906. március 30. – Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) magyar író, novellista.
| Gelléri Andor Endre | |
| Élete | |
| Született | 1906. március 30. Budapest |
| Elhunyt | 1945. május 6–20. között (39 évesen) Wels, Ausztria |
| Sírhely | Óbudai zsidó temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | novella |
| Irodalmi irányzat | tündéri realizmus |
| Első műve | Varázsló segíts (novella) |
| Fontosabb művei | A nagymosoda (regény, 1931) Szomjas inasok (1933) Egy önérzet története (regényes önéletrajz, 1957) |
| Irodalmi díjai | Baumgarten-jutalom (1932) Baumgarten-évdíj (1934) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gelléri Andor Endre témájú médiaállományokat. | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Gelléri Andor Endrére emlékezünk. Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) |
Szegény munkáscsaládban született. 1917 és 1920 között az Árpád Gimnázium diákja volt. (1918-ban[1] a III., 1920-ban[2] a IV. osztályban). 1921-ben kimaradt a gimnáziumból, majd 1923–1926 között elvégezte a műszaki technikumot, fém- és vasipari szakmából végbizonyítványt szerzett. Utána sokféle munkával próbálkozott: volt géplakatos, gyári rajzoló, kelmefestő, ügynök, hivatalnok, gyermeknevelő s közben sokszor munkanélküli. Még tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak, amelyben 1924-ben Mikes Lajos – a lap szerkesztője és nagy tehetségkutató – felfedezettjeként meg is jelent első írása, és szinte színre lépésétől fogva, sikeres, sőt ünnepelt író lett.
1928–1929-ben Az Est tehetségpályázatán nyert ösztöndíjjal Olaszországban és Németországban járt. Móricz Zsigmond, Füst Milán pártolta, jeles kritikusok méltatták munkáit, a Nyugat leközölte a Varázsló, segíts[3] című novelláját. 1930-ban megírta egyetlen regényét, A nagymosodát. 1933-ban jelent meg első novelláskötete a Szomjas inasok,[4] melyért Baumgarten-díjat kapott. 1935-ben Fürst Sándor és Sallai Imre kivégzésének emlékére szimbolikus novellát írt az Ukránok kivégzése címmel.
1941-től többször behívták munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent önéletrajzát, melynek az Egy önérzet története címet adta, és amely csak 1957-ben jelenhetett meg. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megérte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945. május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.
A novellában érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok, akikkel mindennapos kapcsolatban állt. Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; jóllehet nem volt forradalmár, társadalomkritikája forradalmian éles volt. A társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintetlen marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.
A szegények országába dobott a sorsom, s itt fejlődött ki bennem a szociális látás. Legyőzhetetlen vágy élt bennem, hogy a körülöttem levő világot megörökítsem. A téglagyári árokban talált agyagból szobrokat gyúrtam, mindent, amit láttam, lerajzoltam.
Az irodalom mellett aktívan sportolt, olyan szívóssággal, hogy gyönge, betegségekre hajlamos testalkata ellenére kifejezetten jó diszkoszvető volt.
Édesapja Gelléri (Grünhut) József (1880–1938) lakatosmester, édesanyja Fränkel (Krausz) Sára (1880–1973).[5] Édesanyja a gyermek születésénél fellépő fertőzés következtében súlyosan megbetegedett.[6]
Felesége Dreier Julianna (sz. 1916) volt, akivel 1937. augusztus 19-én kötöttek házasságot. Az asszony két kisgyermekével (Ágnes és József) együtt túlélte az üldöztetéseket és a világháborút.[7]
(Budapest III. kerület, Beszterce u. 25.)
.jpg)
1945-ig
- A nagymosoda. Regény; Pantheon, Budapest, 1931 (Az új magyar regény) Online elérhetőség
- Szomjas inasok. Elbeszélések; Nyugat, Budapest, 1933 (Nyugat-könyvek) Online elérhetőség
- Hold ucca; Nagy K. és Tsa., Debrecen, 1935 (Új írók) Online elérhetőség
- Kikötő; Athenaeum, Budapest, 1936 (Magyar novellák)
- Villám és esti tűz; Almanach, Budapest, 1940 Online elérhetőség
1946–
- Téli kikötő. Elbeszélések; vál., bev. Füst Milán; Szikra, Budapest, 1946
- A szállítóknál. Válogatott elbeszélések; vál., bev. Kardos László; Révai, Budapest, 1950
- Ház a telepen. Válogatott elbeszélések; vál. Zelk Zoltán, bev. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1955
- Elmúlás. Novellák; bev. B. Szabó György; Testvériség-Egység, Noviszád, 1955
- Egy önérzet története. Önéletrajz; sajtó alá rend., bev. Gelléri Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1957
- Varázsló, segíts! Összegyűjtött novellák; szerk. Ungvári Tamás, Sz. Lódi Gabriella; Magvető, Budapest, 1959
- Keserű fény. Elbeszélések; vál., bev. Moldova György, életrajz, jegyz. Szíjgyártó László; Móra, Budapest, 1960 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
- Gelléri Andor Endre összegyűjtött novellái, 1-2.; szerk. Sz. Lódi Gabriella, Ungvári Tamás, bev. Sőtér István, jegyz. Sz. Lódi Gabriella; Szépirodalmi, Budapest, 1964
- Tréfa, csillagok. Válogatott novellák; bev. Kántor Lajos; Irodalmi, Bukarest, 1965
- Dal a női szívről. Novellák; vál., utószó Bálint Tibor; Kriterion, Bukarest, 1977
- Ezüstből gyúrt kenyér. Összegyűjtött novellák; összegyűjt., szöveggond., jegyz. Lódi Gabriella, ill. Huszárik Zoltán; Szépirodalmi, Budapest, 1979
- Gelléri Andor Endre válogatott művei; vál., szöveggond., jegyz. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1981 (Magyar remekírók)
- Jamaica rum (Olcsó Könyvtár sorozat, válogatott novellák, 1984)
- Egy önérzet története, 1-2.; sajtó alá rend. Gelléri Ágnes, utószó Réz Pál; Osiris, Budapest, 2000
- Egy fillér (novellák, 2000)
- A szerelmes ágyfestő (válogatott elbeszélések, 2005)
- Nekem szeretet kell. Tisztelet Gelléri Andor Endrének; szerk. Gelléri Ágnes, Kirschner Péter, előszó Szakonyi Károly; Tevan Alapítvány–MAZSIKE, Budapest, 2013 (Tevan könyvtár)
- Femicska csókjai. Kiadatlan elbeszélések, dokumentumok, visszaemlékezések; gyűjt., sajtó alá rend., utószó Urbán László; Argumentum, Budapest, 2015
- 1931 Mikszáth Kálmán Regénypályázat díja
- 1932 Baumgarten-jutalom
- 1934 Baumgarten-évdíj
- 1935 a Nyugat novellapályázatának díja
- Bálint György: Gelléri Andor Endre A nagymosoda (Pesti Napló, 1931)
- Németh László: Három elbeszélő (Tanú, 1932)
- Kosztolányi Dezső: Gelléri Andor Endre (Nyugat, 1933)
- Halász Gábor: Gelléri Andor Endréről (Nyugat, 1934)
- Vas István: Gelléri Andor Endre Kikötő (Válasz, 1936)
- Sz. Lódi Gabriella: Gelléri Andor Endre (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954 4. sz.)
- Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok (Budapest, 1956)
- Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák (Budapest, 1959)
- Nádass László: Utolsó találkozás (Élet és Irodalom, 1966. 14. sz.)
- Fodor József: Emlékezés döbbenetével Gelléri Andor Endre emlékének (vers, Magyarország, 1957. z. sz.)
- Déry Tibor: Gelléri Andor Endréről. Emlék és vélemény (Kortárs, 1965. 1. sz.)
- Vargha Kálmán: Gelléri Andor Endre (1980)
- Vasvirág (1958)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
