Galați
város Romániában, Galați megyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Galați (magyarul: Galac, németül: Galatz, törökül: Kalas, bolgárul: Gałacz) város Románia délkeleti részén, a Duna mellett, a Moldva régióban, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával közös déli hármashatár közelében, Galați megye székhelye. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 249 432 lakossal rendelkezett, ezzel a nyolcadik helyen áll Romániában. A város a térség gazdasági központja, itt található Moldva egyetlen kikötője, a haditengerészeti hajógyár és az ország legnagyobb acélgyára.
Galac (Galați) | |||
Fentről lefelé, balról jobbra: a Casa Colecțiilor Múzeum, az Műszaki Egyetem könyvtára, a Palatul Administrativ, az erdődtemplom és az ortodox székesegyház épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Galați | ||
Rang | megyei jogú város | ||
Községközpont | Galați | ||
Polgármester | Nicolae Dumitru | ||
Irányítószám | 800001–800702 | ||
Körzethívószám | 02 36 | ||
SIRUTA-kód | 75098 | ||
Népesség | |||
Népesség | 217 851 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 70 (0%, 2021)[1] | ||
Népsűrűség | 884,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 5-40 m | ||
Terület | 246,4 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 25′ 24″, k. h. 28° 02′ 33″45.423333333333, 28.0425 | |||
Galac weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Galac témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk a romániai (moldvai) településről szól. Hasonló címmel lásd még: Galac (egyértelműsítő lap). |
A mai város területén már a dák és a római korban is léteztek kisebb települések, a várost viszont először 1445-ben említik. A későbbiekben Galați fontos kereskedelmi központtá fejlődött, mindenekelőtt dunai kikötőjének köszönhetően.
A 17. században a várost a Moldovai Fejedelemségben a legjelentősebb városnak nevezték ki Jászvásár után. 1775-ben Oroszország konzulátust hozott létre Galațiban. 1789-ben, az 1787–92-es orosz-török háborúban azonban Mihail Kamenszkij orosz tábornok seregei felgyújtották a várost.
A 19. században kereskedővárosi jelentősége tovább nőtt, hiszen már nemcsak a Havasalföld Hercegséggel és az Oszmán Birodalommal volt határos, hanem az Orosz Birodalommal is. Az első világháború alatt, mikor a várost ideiglenesen német csapatok szállták meg, az ipari fejlődés megindult.
A második világháború idején orosz, majd német repülőgépek is bombázták a várost, a történelmi városközpont pedig szinte teljesen megsemmisült, a román király által 1872. szeptember 13-án felavatott impozáns „utasállomás” épülete sok más történelmi épülethez hasonlóan a földdel vált egyenlővé. 1952-ben lett a vele azonos nevű megyének a székhelye, 1965-ben pedig megkezdődött az akkor Kelet-Európa legnagyobb acélgyárának az építése.