Görgei Artúr
(1818-1916) honvédtábornok, hadügyminiszter / From Wikipedia, the free encyclopedia
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey)[1] (Toporc, 1818. január 30.[2] – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.[j 1]) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között három napig Magyarország teljhatalmú vezére,[3][4][5][6] akkori kifejezéssel diktátora.[7][8] Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált.
Görgei Artúr | |
Barabás Miklós festményén | |
A Magyar Állam teljhatalmú vezére | |
Hivatali idő 1849. augusztus 11. – 1849. augusztus 13. | |
Előd | Kossuth Lajos (kormányzó-elnök) |
Utód | tisztség megszűnt |
A Magyar Állam hadügyminisztere | |
Hivatali idő 1849. május 7. – 1849. július 7. | |
Kormányzó-elnök | Kossuth Lajos |
Előd | Mészáros Lázár |
Utód | Aulich Lajos |
A Honvédség fővezére | |
Hivatali idő 1849. március 31. – 1849. július 1. | |
Kormányzó-elnök | Kossuth Lajos |
Előd | Vetter Antal |
Utód | Mészáros Lázár |
Hivatali idő 1848. november 1 – 1849. február | |
Miniszterelnök | Kossuth Lajos |
Előd | Móga János |
Utód | Henryk Dembiński |
Katonai pályafutása | |
Szolgálati idő | 1832–1849 |
Rendfokozata | altábornagy |
Egysége | Honvédsereg |
Csatái | 1848–49-es szabadságharc |
Születési név | görgői és toporci Görgey Artúr |
Született | 1818. január 30. Toporc, Magyar Királyság (ma Toporec, Szlovákia) |
Elhunyt | 1916. május 21. (98 évesen) Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | független politikus |
Házastársa | Aubouin Adéle |
Gyermekei | Berta • Kornél |
Foglalkozás | mérnök • politikus • katonatiszt • kémikus |
Vallás | evangélikus kereszténység |
Görgei Artúr aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgei Artúr témájú médiaállományokat. |
A szabadságharc bukása után Ausztriába internálták. Ebben az időszakban írta meg kétkötetes emlékiratát, amit 1852-ben jelentetett meg németül. Csak 1867-ben, a kiegyezés után térhetett vissza Magyarországra. Testvére, Görgey István házában élt 1916-ban, 98 éves korában bekövetkezett haláláig.
„ | Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.[j 2] | ” |
– Görgei nyilatkozata Mikszáth Kálmánnak |