Góbi
sivatag Mongóliában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Góbi Ázsia egyik nagy sivataga, Kína északi és Mongólia déli részén terül el. A sivatag kialakulását a szeleket és így az esőfelhőket is felfogó Himalája okozta, gátolva a csapadékképződést, azaz esőárnyék-sivatagnak is nevezhető. A Góbinak csak mintegy 3%-át képezik homoksivatagok, felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amiről a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai, több ezer éves sziklarajzok és ősi települések maradványai tanúskodnak.
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Góbi (Говь) | |
A Góbi sivatag műholdképen | |
Közigazgatás | |
Ország(ok) | Kína Mongólia |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Ázsia, Kína és Dél-Mongólia területén |
Hosszúsága | 1500 km |
Szélessége | 800 km |
Területe | 1 295 000 km² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 30′, k. h. 103° 00′42.5, 103 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi témájú médiaállományokat. |
Az elsivatagosodást követően is meghatározó világtörténelmi események sora zajlott ezen a vidéken. Itt vonultak végig a hunok kínai hadiútjai, erre haladtak a selyemút karavánjai, több fontos oázist érintve. A Mongol Birodalom történetében is fontos szerepet játszott. A Góbiban több ezer éve élnek nomádok, akik megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsőséges klímájához, a hatalmas napi hőingadozáshoz.
Számos magyar Közép-Ázsia kutató – többek között Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Stein Aurél – ezen a vidéken vélte felfedezni őseink hazáját.