From Wikipedia, the free encyclopedia
A Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., a köznyelvben gyakran csak Franklin Társulat a legnagyobb múltú magyar könyvkiadók és nyomdák egyike volt.
Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. | |
Hivatalos név | Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. |
Típus | könyvkiadó |
Jogelőd | Landerer és Heckenast |
Alapítva | 1873. |
Névadó | Benjamin Franklin |
Székhely | Budapest V. kerülete |
Irányítószám | 1053 |
Cím | Károlyi Mihály utca 14. |
Alapító | Otto Wigand |
Iparág | nyomdászat |
Forma | részvénytársaság |
Nyelvek | magyar |
é. sz. 47° 29′ 29″, k. h. 19° 03′ 31″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Otto Wigand alapította Kassán 1816-ban, majd ugyanő folytatta 1827-től Pesten. 1832-ben Heckenast Gusztáv vette át, majd 1840-ben Landerer Lajos nyomdász belépésével Landerer és Heckenast néven adta ki könyveit egészen 1873-ig, amikor Benjamin Franklin után megkapta a Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. nevet, részvénytársasággá alakult. A társaság részvénytőkéje 600 000 Ft 4000 db névre szóló 150 forintos részvényben. A II. világháborúig Magyarország egyik legjelentősebb kiadójának, illetve nyomdaüzemének számított. 1863-tól Heckenast Gusztáv volt az egyedüli főnöke. Évtizedeken át jeles tudósok, írók irányították. 1948. március 25-én államosították. 1949-ben egyesítették a Szt. István Társulat tulajdonában lévő Stephanaeum nyomdával, működését Franklin Nyomda néven folytatta. Kiadói tevékenységét 1950-től a Szépirodalmi Könyvkiadó vette át. 1992. december 31-én Franklin Nyomda és Kiadó Kft. néven alakult át. Tevékenységi körében könyv- és zeneműkiadás, valamint nyomdaipari szolgáltatások szerepelnek.
Lap-, illetve folyóirat-kiadással is foglalkozott. Kiadásában jelent meg a Vasárnapi Ujság, 1878-tól a Gyulai Pál által alapított Budapesti Szemle (alapítva 1873), a Nemzeti Hírlap, a Tükör, a Búvár stb.
Az igazgatóság tagjai 1873-ban: Jurenák Károly, Ballagi Mór, Eötvös Loránd, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hunfalvy János, Arany László (költő), Nagy Miklós (újságíró), Heinrich Gusztáv, Jurány Vilmos. [1]
Az igazgatóság tagjai 1894-ben: Frank Antal, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv; vezérigazgatók: Benkő Gyula és Hirsch Lipót. Irodalmi tanácsa: Kautz Gyula elnök, Arany László, Nagy Miklós, Takács Lajos.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.