A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.[1] határozószókkal[2] kifejezett körülményei között tesz megkülönböztetést ezek megnyilvánulásának mértékére vonatkozóan, tárgyak vagy cselekvések összehasonlításának céljából. A fokozás ún. fokok közötti ellentétek rendszerében valósul meg.[3]
Nem minden melléknév fokozható. Általában nem fokozhatók az abszolút tulajdonságokat hordozó melléknevek. Ilyen a viszonyító melléknevek többsége, pl. anyanyelvi, egysejtű, balkezes.[4] Minősítő melléknevek között is vannak fokozhatatlanok, például azok, amelyek lexikai jelentése beleérti a középfokot: (franciául) inférieur „alsóbbrendű”, supérieur „felsőbbrendű”.[5]
A határozószók közül csak egyes módot, időt és helyet kifejezők fokozhatók, pl. gyorsan, régen, közel.[6]
Egyes nyelvek grammatikáiban három fokról van szó: alapfok, középfok és felsőfok, latin eredetű terminusokkal, például angolul, positive, comparative, illetve superlative. Más nyelvekéiben ezek csak a fokozás főkategóriáinak számítanak, és az utóbbi kettő alkategóriáit is elhatárolják. Ez azzal van kapcsolatban, hogy az előbbi nyelvekben szintetikus eszközökkel, azaz toldalékokkal fejezik ki a három főkategóriát, az utóbbiakban pedig analitikus eszközökkel vagy ilyenekkel is, úgy a főkategóriákat, mint az alkategóriákat. Egyes nyelvek történetében, mint amilyenek az újlatin nyelvek, a fokozás eszközei a teljes szintetizmustól a teljes vagy csaknem teljes analitizmusig fejlődtek.[3]
Alapfokúnak nevezik a melléknév, illetve a határozószó szótári alakját. Ez nem ad semmiféle információt fokozásról vagy összehasonlításról, és alakilag jelöletlen, csupán viszonyítás alapjául szolgál a többi foknak.[3]
Ez a fok a melléknév esetében azt jelzi, hogy egy vagy több valaki vagy valami nagyobb mértékben rendelkezik egy vagy több tulajdonsággal az alapfok által képviselt mértékhez viszonyítva. Ezzel a legtöbb esetben összehasonlítható:
- két valaki vagy valami az által, hogy különböző mértékben van meg nekik egy tulajdonság: (magyarul) Olcsóbb a hal a húsnál;[7]
- két ugyanolyan természetű körülmény (például időpontok) az által, hogy különböző mértékben van meg egy valakinek vagy valaminek egy tulajdonság a két körülményben: (románul) X este mai înalt decât anul trecut ’X magasabb (beleértve „most”), mint tavaly’;[3]
- két tulajdonság az által, hogy különböző mértékben vannak meg egy valakinek vagy valaminek: (franciául) Pierre est plus travailleur qu’intelligent ’Pierre inkább szorgalmas, mint okos’ (szó szerint ’… szorgalmasabb, mint okos’).[8]
A határozószó esetében a középfok azt jelzi, hogy egy vagy több cselekvés egy vagy több körülménye nagyobb mértékben nyilvánul meg az alapfok által képviselt mértékhez viszonyítva. Ezzel a legtöbb esetben összehasonlítható:
- két valaki vagy valami (mondattani szempontból alany) az által, hogy különböző mértékben nyilvánul meg velük kapcsolatban egy cselekvés körülménye: (franciául) Étienne réussit mieux que sa sœur ’Étienne-nek jobban sikerül, mint a nővérének’;[9]
- két ugyanolyan természetű körülmény (például helyek) az által, hogy különböző mértékben nyilvánul meg bennük egy alany egy cselekvésének egy más természetű körülménye (például mód): (románul) „Aici, porumbul... creștea mai repede ca la câmp” ’Itt a kukorica gyorsabban nőtt, mint a mezőn’ (Marin Preda );[10]
- egy alany két cselekvése az által, hogy különböző mértékben nyilvánul meg egyazon körülményük: (magyarul) Rózsa szebben ír, mint rajzol.[11]
Úgy a melléknév, mint a határozószó esetében bele van értve, hogy az összehasonlítás második tagja az alapfokú alak által képviselt mértékben rendelkezik a tulajdonsággal, illetve ebben a mértékben nyilvánul meg nála a körülmény.
Megjegyzendő, hogy az összehasonlítottak lehetnek többes számúak vagy kapcsolatos mellérendelő viszonyban lévő elemekből állók is.
Mondattani szempontból az összehasonlító szerkezet második tagja hasonlító határozó (magasabb az apjánál)[12] vagy hasonlító határozói mellékmondat, amely legtöbbször hiányos: Magasabb, mint az apja (← Magasabb annál, mint amilyen magas az apja).[13]
A tulajdonság vagy a körülmény mértékével kifejezett egyenlőtlenséget nyomatékosítani lehet bizonyos határozószók használatával: Te sem vagy sokkal jobb![14]
Ez a fok azt jelzi, hogy a melléknév által kifejezett tulajdonság vagy a határozószó által kifejezett körülmény a legnagyobb mértékben nyilvánul meg ugyanannak a melléknévnek, illetve határozószónak az alapfokú alakjához viszonyítva.[15] Ezzel a melléknév kiemel valaki(ke)t vagy valami(ke)t más lehetséges valakik vagy valamik közül, a határozószó pedig kiemel egy alanyt más lehetséges alanyok közül. Ezek ugyanabban a mondatban jelennek meg vagy a mondatot megelőző kontextusból következtethetők ki.[16][17]
A magyarban
A magyar nyelv grammatikái általában csak a fentebb főfokoknak nevezettekkel foglalkoznak, melyeket toldalékokkal fejeznek ki.[18]
A középfokot a -bb- jel fejezi ki, mely mindegyik fokozható melléknévhez és nem képzett határozószóhoz járul. Közvetlenül kötődik magánhangzóra végződő melléknevekhez. Egyesekben nem okoz semmiféle változást (pl. nagyszájú → nagyszájúbb), de az a-t és az e-t megváltoztatja: buta → butább, gyenge → gyengébb. A mássalhangzóra végződő melléknevek és nem képzett határozószók a magánhangzó-harmónia szabályai szerint alkalmazott a vagy e kötő magánhangzók közvetítésével kapják a jelt: magas → magasabb, érdekes → érdekesebb. Egyes melléknevek középfoka rendhagyóan alakul: jó → jobb, szép → szebb. A fokjel után következhetnek egyéb toldalékok, beleértve a melléknévből határozószót képző -n-t és -ul/-ül-t: gyengébbek, gyengébb(ek)nek, gyengébben.
A felsőfok a középfok alakja elé tett leg- előképzővel alakul, pl. a legbutább, a legbutábban. Van ún. túlzófok is, amely a felsőfok nyomósított változata: a legeslegbutább, a legeslegbutábban. Kivételesen ezek az előképzők egyes szavak alapfokú alakjához járulnak: legalsó, legeslegutolsó.
A melléknév középfokú vagy felsőfokú alakja kiegészülhet az ún. kiemelő jellel. Ez valakik vagy valamik azon csoportjából, amelyre vonatkozik, kiemeli az egyiket, megerősítve a melléknév határozottságát: a szebbik, a legszebbik.
Egyes grammatikák megemlítik az ún. lefelé fokozást is a fenti felfelé fokozással ellentétben,[19] amely a tulajdonság vagy a körülmény kisebb mértékét fejezi ki. Ez körülírással, azaz analitikus módszerrel történik: kevésbé rossz, a legkevésbé jó.[20] Nem magyar ajkúaknak szóló grammatikákban megjelenik a fokozással kapcsolatban példa a tulajdonság vagy a körülmény azonos mértékét kifejező szerkezetre is: Mária (épp)olyan jól énekel, mint Zsuzsa.[6]
A középfokú melléknévvel vagy határozószóval kifejezett összehasonlítás is megvalósítható a mint kötőszós szerkezettel (János magasabb, mint Péter), melynek mondattani szinonimája a -nál/-nél ragos második taggal szerkesztett: János magasabb Péternél.[7]
A közép-délszláv diarendszerben
A közép-délszláv diarendszer nyelveinek (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) grammatikái hasonló módon tárgyalják a fokozást, mint a magyar nyelvéi, és a fokozás maga is analóg módon történik, azaz toldalékokkal.
A melléknevek középfoka három jel egyikével alakul szabályszerűen, melyet a melléknév rövid (határozatlan) hímnem egyes szám alanyesetű alakjához adnak hozzá. Ezt a nem és szám szerint is különböző esetragok követik. Ezzel a melléknév hosszú (határozott) alakúvá válik, és úgy ragozzák, mint az egyéb ilyen mellékneveket. A fokjelek eloszlása a következő:
- A -j- jel főleg az egy szótagú és hosszú magánhangzós melléknevekhez járul. Ezek mássalhangzóra végződnek, amellyel a jel egybeolvad, tehát többnyire a tőle és a mássalhangzótól is különböző mássalhangzó alakjában nyilvánul meg: pl. žut ’sárga’ → egyes szám alanyesetben žući (hímnem), žuća (nőnem), žuće (semlegesnem) ’sárgább’. Egyes melléknevek vég-mássalhangzójával a jel teljesen hasonul, és a mássalhangzó változatlan marad: vruć ’forró’ → vrući.[21] Írásban csak a latin ábécével jelenik meg egyes középfokú alakokban, pl. crn [t͡srn] ’fekete’ → crnji [t͡srɲi]. Egyes két szótagú melléknevek is megkapják ezt a jelt, ami az utolsó szótagjuk kiesését okozza, és az első szótag vég-mássalhangzójának a módosulását: kratak ’rövid’ → kraći.[22]
- Az -ij- az egy szótagú és rövid magánhangzós melléknevek középfok-jele (star ’öreg’ → stariji) és a legtöbb két szótagú, valamint az ennél több szótagúaké. Ezek utolsó magánhangzójának a kiesését okozza: sretan ’boldog’ → sretniji, oštrouman ’okos’ → oštroumniji.[23]
- A -š- jel csak három melléknévhez járul: lak ’könnyű’ → lakši, mek ’puha’ → mekši, lijep ’szép’ → ljepši.[24]
Néhány melléknévnek rendhagyó középfokú, szuppletív alakja van, azaz más szó adja, mint az alapfokú alakot: veliki ’nagy’ → veći, mali ’kicsi’ – manji, dobar ’jó’ – bolji, zao ’rossz’ – gori.[25]
A felsőfok a középfokú alakhoz hozzáadott naj- előképzővel valósul meg: mlad ’fiatal’ → mlađi ’fiatalabb’ → najmlađi ’a legfiatalabb’.[25]
A határozószók közül csak a melléknevekből szófajváltás útján keletkezettek fokozhatók. A melléknevek egyes szám alanyeset semleges nemű alakja használatos határozószóként is: brzo ’gyorsan’ → brže ’gyorsabban’ → najbrže ’a leggyorsabban’.[26]
Inkább csak más nyelvek beszélőinek szóló grammatikákban van szó egyéb alakokról, például a más nyelvek grammatikáiban kizárólagos felsőfoknak nevezettről. Ennek megfelelő alakulhat a pre- előképzővel (previsok ’nagyon magas’) vagy különféle ilyen jelentésű határozószók + melléknév vagy határozószó csoportjából: vrlo lepa devojka ’nagyon szép lány’, izuzetno dobar film ’kivételesen jó film’.[27]
Két szinonima egyenlőtlenséget kifejező szerkezet van, az od elöljárószóval + birtokos esetű második taggal, és a nego kötőszóval + alanyesetű második taggal: Jagode su skuplje od malina / nego maline ’Az eper drágább a málnánál / , mint a málna’.[25] Egyenlőséget fejez ki az isto kao kötőszó értékű szókapcsolat + alanyesetű második tagos szerkezet: On je star isto kao Ivan ’Ő ugyanolyan öreg, mint Ivan’.[28]
A felsőfokú alakot tartalmazó szerkezetet helyet kifejező vagy a među elöljáróval lehet alakítani: Ivan je najstariji čovek u selu ’Ivan a legöregebb ember a faluban’, Ivan je najstariji među seljacima ’Ivan a legöregebb a falubeliek közül’.[28]
Az angolban
Az angol nyelvben szintetikus és analitikus eszközökkel is történik a fokozás. Általában a viszonylag rövid szavaknak szintetikus alakjaik vannak, a viszonylag hosszúaknak pedig analitikusok:[29]
| Fok | Példák | |||
|---|---|---|---|---|
| Rövid melléknév | Rövid határozószó | Hosszú melléknév | Hosszú határozószó | |
| Alapfok | soft ’puha’ | soon ’hamar’ | exclusive ’kizárólagos’ | convincingly ’meggyőzően’ |
| Középfok | softer | sooner | more exclusive | more convincingly |
| Felsőfok | softest | soonest | most exclusive | most convincingly |
Ebben a nyelvben is vannak szuppletív alakok. More ’több’ a many ’sok’-nak felel meg, most ’legtöbb’ a much ’sok’-nak, és a körülírásos alakok képzésére is használatosak. Egyéb ilyen alakok few ’kevés’ – less – least, good ’jó’ – better – best, bad ’rossz’ – worse – worst. Az utobbi két melléknév közép- és felsőfokú alakjai ugyanakkor a well ’jól’, illetve a badly ’rosszul’ határozószókéi is.
A főbb összehasonlító szerkezetek az alábbi példákban láthatók:
- Most hotels are more comfortable than motels ’A legtöbb szálloda kényelmesebb, mint a motelek’;
- Some motels are as comfortable as hotels ’Egyes motelek ugyanolyan kényelmesek, mint a szállodák’;
- Some motels are less comfortable than a modern hotel ’Egyes motelek kevésbé kényelmesek, mint egy korszerű szálloda’.
Példák felsőfokú mellékneves szerkezetekre:
- Which is the tallest building in the world? ’Melyik a legmagasabb épület a világon?’;
- Titan is the largest satellite of all ’A Titán a legnagyobb hold az összes közül’.
A franciában
A francia nyelvben a fokozás csak körülírásokkal történik, és grammatikái rendszerét a középfok és a felsőfok alkategóriáival együtt mutatják be:[30]
| Fok | Példák | |||
|---|---|---|---|---|
| Melléknév | Határozószó | |||
| Alapfok | intéressant (hímnem egyes szám), -e (nőnem egyes), -s (hn. többes), -es (nn. többes) ’érdekes’ | vite ’gyorsan’ | ||
| Középfok | nagyobb mérték | plus intéressant, -e, -s, -es | plus vite | |
| azonos mérték | aussi intéressant, -e, -s, -es (que) | aussi vite | ||
| kisebb mérték | moins intéressant, -e, -s, -es (que) | moins vite | ||
| Felsőfok | viszonylagos | legnagyobb mérték | le plus intéressant, la plus intéressante, les plus intéressant(e)s | le plus vite |
| legkisebb mérték | le moins intéressant, la moins intéressante, les moins intéressant(e)s | le moins vite | ||
| kizárólagos | nagyon nagy mérték | très intéressant, -e, -s, -es | très vite | |
| nagyon kicsi mérték | très peu intéressant, -e, -s, -es | très peu vite | ||
Megjegyzések:
- A fokozást a melléknév és a határozószó elé tett határozószokkal valósítják meg.
- A magyar grammatikákban felsőfoknak nevezettet viszonylagos felsőfoknak tekintik, ellentétben egy kizárólagos felsőfokkal, amely valaki/valami vagy valakik/valamik csoportjának tulajdonsága(i), illetve egy cselekvés körülménye(i) nagyon nagy vagy nagyon kicsi mértékét fejezi ki más valaki/valami vagy valakik/valamik csoportjához, illetve más cselekvés(ek)hez való viszonyítás nélkül.[15][16] A viszonyítás ez esetben csak az alapfokhoz történik.[31] A très ’nagyon’ kívül több más határozószó is kifejezi a nagyon nagy mértéket: Elle est extrêmement intelligente ’(A nő) rendkívül okos’, Il est fort / merveilleusement beau ’(A fiú) nagyon / csodálatosan szép’.[32]
- A nagyon kicsi mérték fenti kifejezése meglehetősen ritka. Helyette inkább a melléknév vagy határozószó antonimáját használják nagyon nagy mértéket kifejező alakban: très peu intéressant, -e, -s, -es ’nagyon kevéssé érdekes’ – très ennuyeux ’nagyon unalmas’, très peu vite szó szerint ’nagyon kevéssé gyorsan’ – très lentement ’nagyon lassan’.
Ebben a nyelvben is vannak szabálytalanságok, melyeket a latinból fennmaradt középfokú szuppletív alakok adják. A plus ’több’ (< latin plus) és a moins ’kevesebb’ (< latin minus) szavak a fokozás analitikus kifejezésére is szolgálnak. Egyéb ilyen alakok a szinonimák nélküli meilleur, -e, -s, -es ’jobb’ és mieux ’jobban’, de egyeseknek vannak jelentésárnyalatnyi különbséggel analitikus szinonimáik is: moindre, -s ~ plus petit, -e, -s, -es ’kisebb’; pire, -s ~ plus mauvais, -e, -s, -es ’rosszabb’.
Az összehasonlítás szerkezeteiben a második tagot csak a que kötőszó vezeti be:
- Gabriel conduit plus vite que toi ’Gabriel gyorsabban vezet, mint te’;
- Il est aussi grand que moi ’Ő olyan magas, mint én’;
- Il a moins neigé qu’hier ’Kevesebbet havazott, mint tegnap’.
Példák viszonylagos felsőfokú mellékneves szerkezetekre:
- Élise est la fille la plus jolie de la classe ’Élise a legszebb lány az osztályban’;
- Les exercices 1 à 5 sont les moins difficiles de ce chapitre ’Az első öt gyakorlat a legkevésbé nehéz ebben a fejezetben’.
A románban
A román nyelvben teljesen analitikus a fokozás, és grammatikái ugyanúgy mutatják be, mint a francia nyelvéi:[33]
| Fok | Példák | |||
|---|---|---|---|---|
| Melléknév | Határozószó | |||
| Alapfok | înalt (hn. egyes szám), -tă (nn. egyes), -ți (hn. többes), -te (nn. többes) ’magas’ | bine ’jól’ | ||
| Középfok | nagyobb mérték | mai înalt, -tă, -ți, -te | mai bine | |
| azonos mérték | la fel de / tot așa de / tot atât de înalt, -tă, -ți, -te | la fel de / tot așa de / tot atât de bine | ||
| kisebb mérték | mai puțin înalt, -tă, -ți, -te | mai puțin bine | ||
| Felsőfok | viszonylagos | legnagyobb mérték | cel mai înalt, cea mai înaltă, cei mai înalți, cele mai înalte | cel mai bine |
| legkisebb mérték | cel mai puțin înalt, cea mai puțin înaltă, cei mai puțin înalți, cele mai puțin înalte | cel mai puțin bine | ||
| kizárólagos | nagyon nagy mérték | foarte înalt, -tă, -ți, -te | foarte bine | |
| nagyon kicsi mérték | foarte puțin înalt, -tă, -ți, -te | foarte puțin bine | ||
A románban nincsenek rendhagyó középfokú alakok.
Az összehasonlító szerkezetek több eszközzel alakulnak, mint a franciában:
- Ion este mai înalt decât / ca / de cum este Andrei ’Ion mabasabb, mint Andrei’;
- Ion este tot așa de / tot atât de / la fel de înalt ca (și) Andrei ’Ion ugyanolyan magas, mint Andrei’;
- Ion este mai puțin înalt decât / ca / de cum este Andrei ’Ion kevésbé magas, mint Andrei’.
Példa viszonylagos felsőfokú melléknévvel: El este cel mai înalt dintre elevi / din clasă ’Ő (hn.) a legmagasabb a tanulók közül / az osztályban’.
A kizárólagos felsőfok kifejezését csak a foarte ’nagyon’ határozószóval tekintik grammatikalizáltnak, de sok más eszköze is van, melyek inkább kifejezőerőt hivatottak elérni. Ilyen eszközök az alábbiak:
- határozószó + a de elöljárószó, pl. fantastic de ’fantasztikusan’;
- határozószó értékű szókapcsolat + de, pl. peste măsură de ’mértéken felül’;
- a melléknevet követő határozószó értékű főnév, pl. scump foc ’méregdrága’ (szó szerint ’tűzdrága’);
- a melléknév megismétlése, pl. mare-mare ’nagyon nagy’;
- alanyesetű főnév megismétlése birtokos esetben, pl. frumoasa frumoaselor ’a szépek szépe’;
- egyes előképzők, pl. stră- a străvechi ’ősrégi’ szóban;
- a latinból való -isim jövevény utóképző, pl. a rarisim ’nagyon ritka’ szóban.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
