Feistritz an der Gail
község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Feistritz an der Gail (szlovénül Bistrica na Zilji) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 615 lakosa volt.
| Feistritz an der Gail | |||
 | |||
| A Szt. Márton-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Villachvidéki járás | ||
| Irányítószám | 9613 | ||
| Körzethívószám | 0 42 56 | ||
| Forgalmi rendszám | VL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 627 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 570 m | ||
| Terület | 19,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 13° 36′ 14″ | |||
| Feistritz an der Gail weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feistritz an der Gail témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Feistritz an der Gail Karintia déli részén fekszik, közvetlenül az olasz határ mellett, a Gail folyó völgyének felső szakaszán. Északról a Gail, délről a Karni-Alpok hegyei határolják. Az önkormányzathoz csak Feistritz falu és katasztrális község tartozik.
A környező települések: északnyugatra Sankt Stefan im Gailtal, északra Nötsch im Gailtal, délkeletre Hohenthurn, délnyugatra Malborghetto-Valbruna.
Feistritz első említése 1119-ből való. 1348-ban a Dobratsch-hegy földcsuszamlása elmocsarasította a folyómenti szántóföldeket, így a helybeliek inkább a Noriker lófajta tenyésztésére specializálták magukat.
1849-ig a mai önkormányzat területe hat uradalomra oszlott, majd az önkormányzatok megalakulásával teljes egészében Hohenthurnhoz került. Feistritz 1906-ban önállóvá vált, majd az 1973-as közigazgatási reform során visszacsatolták szomszédjához. A község egy 1990-es népszavazást követően a következő évben visszanyerte önállóságát.
Feistritz an der Gail a legkisebb karintiai önkormányzat: 2016 januárjában 615 fő élt itt, ami visszaesést jelent a 2001-es 661 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,3%-a volt osztrák állampolgár és 7,9% tartozott a szlovén kisebbséghez. 94,3% római katolikusnak, 2,7% evangélikusnak, 2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
- a Szt. Márton-templomot először 1182-ben említik, 1424 óta plébániatemplom. Mai formájában a 15. századból származik, késő gótikus stílusú. A falu fölötti dombon található.
- Feistritz híres néprajzi hagyományairól, különösen a pünkösdhétfői ünnepségekről. Ezen a napon tartják a "Kufenstechen" nevű lovas hadijátékot (Noriker lovakon) és utána a Lindentanz nevű táncot járják.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
