A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.
Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Fecskefarkú lepke |
|
|
Természetvédelmi státusz |
Nem szerepel a Vörös listán |
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft |
Rendszertani besorolás |
|
Tudományos név |
Papilio machaon Linnaeus, 1758 |
Szinonimák |
Szinonimák |
- Papilio machaon var. marginalis Robbe, 1891
- Papilio machaon ab. nigrofasciata Rothke, 1895
- Papilio machaon ab. niger Heyne, [1895]
- Papilio machaon var. aurantiaca Speyer, 1858
- Papilio machaon var. asiatica Ménétriés, 1855
- Papilio hippocrates C. & R. Felder, 1864
- Papilio machaon var. micado Pagenstecher, 1875
- Papilio bairdii Edwards, 1866
- Papilio asterius var. utahensis Strecker, 1878
- Papilio hollandii Edwards, 1892
- Papilio aliaska Scudder, 1869
- Papilio machaon joannisi Verity, [1907]
- Papilio machaon petersii Clark, 1932
- Papilio hippocrates var. oregonia Edwards, 1876
- Papilio ladakensis Moore, 1884
- Papilio sikkimensis Moore, 1884
- Papilio machaon var. centralis Staudinger, 1886
- Papilio brucei Edwards, 1893
- Papilio brucei Edwards, 1895
- Papilio machaon dodi McDunnough, 1939
- Papilio machaon var. montanus Alphéraky, 1897
- Papilio machaon alpherakyi Bang-Haas, 1933
- Papilio machaon minschani Bang-Haas
- Papilio machaon chinensomandschuriensis Eller, 1939
- Papilio machaon hieromax Hemming, 1934
- Papilio machaon mauretanica Verity, 1905
- Papilio machaon var. mauretanica Blachier, 1908
- Papilio machaon var. mauretanica Holl, 1910
- Papilio machaon var. asiatica ab. caerulescens Holl, 1910
- Papilio machaon var. asiatica ab. djezïrensis Holl, 1910
- Papilio sphyrus Hübner, [1823]
- Papilio machaon machaon maxima Verity, 1911
- Papilio machaon maxima gen.aest. angulata Verity, 1911
- Papilio machaon f. chrysostoma Chnéour, 1934
- Papilio machaon f. archias Fruhstorfer, 1907
- Papilio machaon chishimana Matsumura, 1928
- Papilio machaon sylvia Esaki, 1930
- Papilio machaon venchuanus Moonen
- Papilio machaon schantungensis Eller, 1936
|
|
Hivatkozások |
|
Bezárás
A fecskefarkú lepke Európa és Ázsia nagy részén, Japánt is beleértve, valamint Észak-Afrikában és Észak-Amerikában fordul elő. Nagy-Britanniában e faj korábban igen elterjedt volt, de ma már csak helyenként fordul elő. Magyarországon elterjedt és gyakori.
Az eurázsiaiak és észak-afrikaiak alapszíne sárga, az elülső szárnyak hátsó szegélyét két párhuzamos fekete sáv övezi, ezért ahol elterjedése a Papilio xuthus‑sal fedi egymást, ránézésre könnyen összetéveszthető, bár mintázatuk és színezetük kissé eltér. A hátulsó szárnypáron vannak a fecskefarkak, amelyek hosszúsága változó, lehet egy kis kiszögelés vagy egy rendkívül hosszú fonálszerű képlet is; e szárnypár jellemzője még a beöblösödő szárnyszegéllyel párhuzamosan húzódó kékesfekete szalag, valamint egy-egy pirosas vagy rozsdabarna szemfolt a szárnyak belső szögletében. A tavaszi alak (ha van) lényegesen kisebb és halványabb. Az észak-amerikai példányok sokkal változatosabbak, lehetnek sárga–fekete sávosak, de sok egyeden több a fekete elem, sőt lehetnek tiszta feketék, mivel valószínűleg a mérgező Battus-fajokat utánozzák, így a madarak kerülik. Szárnyfesztávolsága 75-100 milliméter.
A nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli, 2000 méter magasságig. A kertekben is megjelenik, főleg ha ott sárgarépát termesztenek. A nyári réteken vitorlázó repüléssel főleg az ernyősvirágzatúakat keresi fel. Szívesen szívogatja a virágokat, gyorsan repül. A kifejlett lepke 3-4 hétig él.
Szaporodási időszaka helyenként változik. A trópusokon és a melegebb szubtrópuson egész évben szaporodik, és akár hat-hét nemzedéke röpülhet; a sarkvidéken mindössze egy nemzedéknek ad életet a nyár közepén. A mérsékelt övben tavasszal és nyáron szaporodik. Az ősszel bebábozódó egyedek áttelelnek, és a belőlük kibújó tavaszi forma nagyon különbözik a nyáritól.
A Kárpát‑medencében évente két nemzedéke van (IV-V és VII-VIII). Petéit egyesével rakja le különböző ernyősvirágzatúakra (Apiales), ritkábban a rutafélékre (Rutaceae).
A petéből 8–10 nap múlva kel ki a hernyó. A frissen kibújt hernyó rejtőszínként a madárürülék színét veszi fel; később tetszetősebb, zöld színe lesz fekete-piros harántszalagokkal. Veszély esetén ellenségét úgy ijeszti el, hogy félelmet kelteni hivatott „szarvat” nyújt ki. A nagyon falánk hernyók túlszaporodva komoly mezőgazdasági kárt okozhatnak.
A hernyóból 6–7 hét múlva az erre a célra termelt fonállal egy növényszárhoz rögzíti magát, és bebábozódik. Ebben az állapotában telel át. Év közben a bábból mintegy 2 hét múlva kel ki a pillangó.
Ennek a lepkének jelenleg 41 alfaját ismerik el:[1]
- Papilio machaon aliaska Scudder, 1869
- Papilio machaon annae Gistel, 1857
- Papilio machaon archias Fruhstorfer, 1907
- Papilio machaon asiaticus Ménétriés, 1855
- Papilio machaon baijangensis Huang & Murayama, 1992
- Papilio machaon bairdii Edwards, 1866
- Papilio machaon birmanicus Rothschild, 1908
- Papilio machaon britannicus (Seitz, 1907)
- Papilio machaon brucei Edwards, 1893
- Papilio machaon centralis Staudinger, 1886
- Papilio machaon chinensis Verity, 1905
- Papilio machaon gorganus Fruhstorfer, 1922
- Papilio machaon hippocrates C. & R. Felder, 1864
- Papilio machaon hudsonianus Clark, 1932
- Papilio machaon kamtschadalus Alphéraky, 1897
- Papilio machaon kiyonobu Morita, 1997
- Papilio machaon kunkalaschani Eller, 1939
- Papilio machaon ladakensis Moore, 1884
- Papilio machaon lapponica Verity, 1911
- Papilio machaon machaon Linnaeus, 1758
- Papilio machaon mauretanica Verity, 1905
- Papilio machaon maxima Verity, 1911
- Papilio machaon melitensis Eller, 1936
- Papilio machaon montanus Alphéraky, 1897
- Papilio machaon muetingi Seyer, 1976
- Papilio machaon neochinensis Sheljuzhko, 1913
- Papilio machaon oregonius Edwards, 1876
- Papilio machaon oreinus Sheljuzhko, 1919
- Papilio machaon orientis Verity, 1911
- Papilio machaon pikei Sperling, 1987
- Papilio machaon sachalinensis Matsumura, 1911
- Papilio machaon schapiroi Seyer, 1976
- Papilio machaon septentrionalis Verity, 1911
- Papilio machaon sikkimensis Moore, 1884
- Papilio machaon suroia Tytler, 1939
- Papilio machaon sylvina Hemming, 1933
- Papilio machaon syriacus Verity, 1908
- Papilio machaon taliensis Eller, 1939
- Papilio machaon ussuriensis Sheljuzhko, 1910
- Papilio machaon verityi Fruhstorfer, 1907
- Papilio machaon weidenhofferi Seyer, 1976
A fecskefarkú lepke neméhez tartozik a korzikai fecskefarkú lepke (Papilio hospiton) is.
Papilio (Papilio) machaon Linnaeus, 1758, Threatened Swallowtail Butterflies of the World: The IUCN Red Data Book. Gland & Cambridge: International Union for Conservation of Nature, 93–94. o. (1985). ISBN 978-2-88032-603-6
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- fecskefarkú lepke - Papilio machaon Linnaeus, 1758. izeltlabuak.hu . [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
- Huang, R.-x. & Murayama, S.-i., 1992: Butterflies of Xinjiang Province, China. Tyô to Ga, 43 (1): 1–22. Abstract and full article:
- Morita, S., 1997: Two new subspecies of Papilio machaon (Linnaeus,1758) from Tibet, China (Lepidoptera : Papilionidae). Futao 24: 1–4.
- Sperling, F.A.H. 1987: Evolution of the Papilio machaon species group in western Canada (Lepidoptera: Papilionidae). ISSN 0033-5037|Quaestiones entomologicae, 23: 198–315. PDF
- Magyarország élővilága — Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)