Estei Beatrix magyar királyné
(1215-1245) Magyarország királynéja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Estei Beatrix (olaszul Beatrice d'Este; (1210 körül – Ferrara, 1239. július 11. körül, más forrás szerint 1245 körül[3]) az Este-házból származó őrgrófnő, II. András magyar király harmadik feleségeként 1234 és 1235 között Magyarország királynéja.
Ez a szócikk az estei őrgrófnőről, II. András harmadik feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Estei Beatrix (egyértelműsítő lap). |
Ez a szócikk az estei őrgrófnőről, II. András harmadik feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Beatrix magyar királyné (egyértelműsítő lap). |
Estei Beatrix magyar királyné | |
Uralkodóház | |
Született | 1215[1][2] Ferrara |
Elhunyt | 1245. május 8. (29-30 évesen) |
Édesapja | Aldobrandino I d'Este |
Házastársa | II. András magyar király |
Gyermekei | Utószülött István magyar királyi herceg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Estei Beatrix magyar királyné témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Aldobrandino estei őrgróf leánya. Kisgyermekként teljes árvaságra jutott, és nagybátyja, VII. Azzo estei őrgróf udvarában nevelkedett. II. András 1233-ban itáliai zarándoklaton ismerte meg és jegyezte el. A házasságot Magyarországon kötötték meg 1234. május 14-én, Béla ifjabb király és testvérei tiltakozása mellett. II. András halálakor, 1235 szeptemberében Beatrix bejelentette, hogy gyermeket vár. Azzal vádolva, hogy a gyermek apja Apod fia Dénes nádor, IV. Béla Beatrixot börtönbe vetette. A II. András temetésén megjelent császári követség tette lehetővé, hogy Németországba meneküljön, ahol 1236-ban István nevű fia, a későbbi III. András magyar király apja megszületett. Estébe vonult vissza, és pápai kegydíjon élt tovább. Az Este melletti Gemula kolostorban halt meg, ott temették el.