![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Encyclopaedia_Britannica_1911.svg/langhu-640px-Encyclopaedia_Britannica_1911.svg.png&w=640&q=50)
Encyclopædia Britannica
általános, angol nyelvű enciklopédia / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdona. A Britannica cikkei négyezer szakértő bevonása mellett egy tizenkilenc főt teljes munkaidőben alkalmazó szerkesztőségben készültek képzett felnőtt olvasók számára. Széles körben a legelismertebb tudományos alaposságú enciklopédiának tartják.[1][2]
Encyclopædia Britannica | |
![]() | |
Az Encyclopædia Britannica tizenegyedik kiadásának címoldala | |
Szerző | 4411 megnevezett szerző; szerkesztőség |
Ország | ![]() ![]() |
Nyelv | angol |
Téma | általános |
Műfaj | enciklopédia |
Kiadás | |
Kiadó | Encyclopædia Britannica, Inc. |
Kiadás dátuma | 1768–tól 2012-ig |
Illusztrátor | Andrew Bell |
Média típusa | 32 keményfedeles kötet |
ISBN | ISBN 1-59339-292-3 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Encyclopædia Britannica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Britannica a legrégebbi nyomtatású enciklopédia.[3] Először Edinburghban adták ki 1768 és 1771 között, a népszerűségével együtt a mérete is nőtt, 1801-ben a harmadik kiadás már húsz kötetes volt.[4][5] A javuló pozíciónak köszönhetően sikerült elsőrendű szakértőket toborozni, a 9. (1875–1889) és a 11. (1911) kiadás a tudományosság és az irodalmi stílus mérföldköveként van nyilvántartva.[4] A 11. kiadástól kezdve a Britannica az érthetőség érdekében rövidíteni és egyszerűsíteni kezdte cikkeit, így az észak-amerikai piacot is tudta bővíteni.[4] 1933-ban a Britannica elsőként vezette be a folyamatos revízió politikáját, mely szerint az enciklopédiát folyamatosan újranyomják és minden egyes cikket rendszeresen frissítenek.[5]
A 15. kiadásnak különleges, három részből álló struktúrája van: a tizenkét kötetes rövid, rendszerint 750 szónál kevesebbet tartalmazó cikkekből álló Micropædia; a 17 kötetes, hosszú (kettőtől 310 oldal terjedelemig) cikkeket tartalmazó Macropædia; és az egyetlen kötetből álló, az emberi tudás hierarchikus áttekintését adó Propædia. A Micropædia adatok gyors ellenőrzésére alkalmas és bevezetőként szolgál a Macropædiához; a Propædia olvasása segít megérteni az adott téma kontextusát, és elvezet más, részletesebb cikkekhez.[6] A Britannica mérete viszonylag állandó maradt az elmúlt hetven év során, félmillió témában mintegy negyvenmillió szóval.[7] Noha a művet 1901 óta az Amerikai Egyesült Államokban adják ki, a Britannica megőrizte hagyományos brit helyesírását.[1]
Az idők során a Britannica kiadójának – más enciklopédiák szerkesztőségeihez hasonlóan – komoly nehézségei támadtak a profit elérését illetően.[3] Néhány korábbi kiadás komoly kritikát kapott pontatlanság, torzítás vagy nem kellően képzett szerzők miatt.[4][8] A jelenlegi kiadás bizonyos részeinek pontossága is kérdéses,[1][9] noha a kritikákra a kiadó vezetése válaszolt.[10] Mindezek ellenére a Britannica megbízható forrásként őrzi hírnevét.