Ekhós szekér
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ekhós szekér, fedett szekér vagy prérikocsi, amelyet történelmileg ambulance,[1] whitetop[2][3] vagy préri szkúner néven is neveztek,[4] egy általában fából és vászonból készült jármű volt, amelyet a 19. századi Amerikában használtak szállításra.[5] A korabeli utazások során kiemelkedő szerepet játszott a közlekedés során. A gyarmati Kelet durva, kiépítetlen útjaira és ösvényeire kifejlesztett nehéz Conestoga szekérben gyökerező fedett szekér az amerikai népvándorlással terjedt el nyugatra. A Conestoga szekér túl nehéz volt a nyugati terjeszkedéshez, ezért született meg annak könnyebb változata. A tipikus mezőgazdasági szekereket használták a nyugati terjeszkedéshez fedett formában, és az olyan útvonalakon, mint a Nagy Szekérút, a Mormon ösvény, a Santa Fe és az Oregon ösvény közlekedtek. A fedett szekerek egyre nyugatabbra szállították a földet-, aranyat- és új jövőt kereső telepeseket.
A 20. század folyamán a fedett szekér az amerikai nyugat jelképévé vált.