Eichendorf

Eichendorf egy település Alsó-Bajorországban. A Dingolfing-Landau járáshoz tartozik. A Marktgemeinde^[2] rangú község 118 kisebb településből és falurészből áll.

Eichendorf
Eichendorf címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Alsó-Bajorország
Járás	Dingolfing-Landau járás
Polgármester	Josef Beham
Irányítószám	94428
Körzethívószám	08547 09937 09952 09956
Rendszám	DGF
Népesség
Teljes népesség	6664 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	355 m
Terület	98,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 38′, k. h. 12° 51′48.633333333333, 12.85
Eichendorf Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Dingolfing-Landau járás térképén
Eichendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eichendorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajz

Eichendorf a Vils mellett fekszik. 100 km² területével Bajorország legnagyobb területű vidéki községe. A szomszédos falvak adminisztratív és ellátási központja is egyben.

Területrendezés

A község mai formáját 1972 és 1978 között alakították ki. A területrendezés során hozzácsatolták az addig önálló községeket Eichendorf, Dornach, Hartkirchen, Reichstorf, Aufhausen, Exing és Indersbach. Az egykori községek, Kammern és Rengersdorf néhány része azóta is az új eichendorfi községhez tartozik. 1978. május 1-jén utolsóként hozzácsatolták a volt Ettling község részeit: Brunnberg, Gneidingerhart, Hiemling, Unterfrauenholz, Wildeneck és Zeitlstadt.

Története

Először VII. Gergely pápa 1075. március 24-én említette az akkor úgynevezett „Euchendorfot“ egy írásban. Az írásban Altmann passaui püspök igazolta három tanya és az eichendorfi templom ajándékozását a passaui ágostonrendi kolostornak (Kloster St. Nikola). A település többi része maradt a püspököké, akiknek az már valószínűleg a 8. századtól a tulajdonában volt.

A 12. és 14. század között Eichendorf látszólag helyi nemességnek a lakóhelye volt. Az aldersbachi kolostor okirataiban 1170-ben említettek Heinricus de Euchendorfot tanúként. Más dokumentumokban a Kloster St. Nikolában Karl von Euchendorf bukkant fel. 1350-ben Heinrich der Euchendorfer ugyanattól a kolostortól birtokot kapott.

1264-ben „forum Eichendorfként“ említik a települést egy jegyzékben, amiben a Hochstift Passau^[3] javai és jövedelmei le voltak írva.

Egy igazolólevélben I. Albert bajor hercegtől az olvasható, hogy 1358-ban Eichendorfnak már évi háromszori vásártartási joga volt, de tarthatott heti vásárt is. 1334. október 7-én IV. Lajos császár itt találkozott az unokatestvérével, XIV. Heinrich alsó-bajor herceggel békekötési tárgyalás alkalmából.

A landshuti örökösödési háborúban károsodást szenvedett a település. Kárpótlásként a polgároknak IV. Vilmos bajor herceg 1512-ben megígérte az évi negyedik vásár megtartását is. A harmincéves háborúban Eichendorf kétszer leégett, amikor svéd csapatok ott voltak 1639-ben és 1648-ban. Csak a templom maradt épen. Azután még háromszor, 1835-ben, 1848-ban és 1850-ben tűz ütött ki.

1896-ban Eichendorf plébánia lett. Azelőtt a dornachi plébániához tartozott. A második világháborúban tűz alá került és néhány részt szétromboltak.

Gazdaság és infrastruktúra

A mezőgazdaságilag hasznosított terület 6878 ha.

Az alap- és főiskolában^[4] 2008-ban kb. 500 diák tanult a helyi intézményekben.

Eichendorfban van strandfürdő, egy sporttelep és különböző egyesületek. Azonkívül több turista- és bicikliút található a Vils völgyében (Vilstal).

Az A 92 autópálya, ami Münchent és Deggendorfot köti össze, biztosítja a csatlakozást a távolsági forgalomba.

Népesség

A népesség alakulása 1875 és 2022 között

Lakosok száma	1035	1958	6475	6236	6429	6476	6521	6630	6593	6664
	1875	1950	1970	1987	2012	2013	2015	2017	2019	2022

Adatok: Wikidata

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
2. A bajor kommunális jog szerint Eichendorfnak Markt rangja van, ami a mezővárosi rangnak bajor kifejezése. A szó magyar jelentése „piac”. A középkorban a vásártartási jogot jelezte ez a rang.
3. A Hochstift a püspök világi tulajdonának megjelölése.
4. A bajor iskolarendszerben az alapiskola négy évig tart. A 4. osztály után el kell dönteni, hogy milyen iskola járjon egy gyerek. Van a főiskola (Hauptschule), ami a 9. osztállyal végződik, a reáliskola (Realschule) , ami a 10. osztállyal végződik, és a gimnázium (2004 óta 12. osztály után érettségiznek).

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Eichendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap