Dél-Írország (ír nyelven: Deisceart Éireann) az Ír-szigeten létrejött nagyobbik államalakulat volt 1920 és 1922 között. A 32 megyéből 26 feküdt a területén, a maradék hat alkotja a mai Észak-Írországot. Ugyanakkor Dél-Írországhoz tartozott Donegal megye is, amely a legészakibb fekvésű megye az Ír szigeten.[1] az 1920-as, Írországgal kapcsolatos törvény 1921. május 3-án lépett érvénybe, amely szerint az ír szigeten két önálló kormányzattal rendelkező terület jött létre, mindegyik önálló parlamenttel és kormányzati szervekkel, valamint mindkét terület a brit monarchia része maradt. A törvény ezek mellett még szabályozta a két terület közötti együttműködést és egy lehetséges egyesülést is. Az 1921-es választást a Sinn Féin republikánus párt nyerte meg, a 128 mandátumból 124-et.[2] A maradék négyet szabad unionisták kapták meg. Ezalatt északon az Ulsteri Unionista Párt győzedelmeskedett, a Sinn Féin csak a szavazatok 11%-át szerezte meg. Észak és dél közötti pártkülönbség miatt az észak-déli országgyűlés csak 1921. augusztus 16-án alakult meg, habár a déli parlament csak egyetlen egyszer ült össze.[3] 1922. december 5-ig ideiglenes kormány vezette Dél-Írországot, majd másnap, az új szerződés aláírásakor kikiáltották az Ír Szabadállamot.[4]