![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Dryad11.jpg/640px-Dryad11.jpg&w=640&q=50)
Drüaszok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A drüaszok (Δρυάδες dryasok, dryadok) a fák lelkei a görög mitológiában. A görög drys jelentése „tölgy”, az Indo-Európai nyelvekben a derew(o)- „fa” vagy „erdő”. Ekképpen a drüaszok speciálisan a tölgyfák nimfái, bár általános értelemben is megjelennek a fák nimfáiként. „Ezek az istenségek sokszor háttérbe szorultak a költeményekben megjelenő és kultuszokban tisztelt isten alakok mögött”.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/Dryad11.jpg/640px-Dryad11.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Augustins_-_La_derni%C3%A8re_dryade_-_Gabriel_Guay_%282004_1_169%29.jpg/640px-Augustins_-_La_derni%C3%A8re_dryade_-_Gabriel_Guay_%282004_1_169%29.jpg)
A kőrisfa nimfáinak neve Meliák. A kőrisfa leányzók (Andraszteia, Ida és Melissza) ringatták és nevelték a kisded Zeuszt, miután Rheia Krétán egy barlangba rejtette. A Meliák a megcsonkított Uránusz hulló vérének cseppjeiből születtek.
A drüaszok, mint minden nimfa természetfeletti módon nagyon hosszú életűek. Sorsuk összefonódik élőhelyükkel és jellemzően velük együtt lépnek a túlvilágba. A hamadrüaszok oly mértékben integrálódnak a fával amelyben élnek, hogy ha a fa elpusztul ők is vele halnak. Ennek eredményeként a görög istenek megbüntettek minden halandót, aki egy fát bántalmazott anélkül, hogy először kiengesztelte volna a fa nimfáját.
Lásd még Daphné mítoszát, aki hogy megmeneküljön az őt üldöző Apollón elől a babérfa drüaszává változott.