Drágonyfalva

Drágonyfalva románul: Drăgoiești, falu Romániában, a Bánságbsn, Temes megyében.

Drágonyfalva (Drăgoiești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Rakovica
Rang	falu
Községközpont	Rakovica
Irányítószám	307332
SIRUTA-kód	158270
Népesség
Népesség	409 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 48″, k. h. 21° 40′ 16″45.7132, 21.671038
Sablon • Wikidata • Segítség

Drágonyfalva egy régi térképen

.

Fekvése

Buziásfürdőtől északkeletre, a Temes bal partján fekvő település.

Története

Drágonyfalva nevét 1365-ben említette először oklevél Draganfalva, Dragonfalva néven. 1514–1516 között Dragonyesth,^[1] 1808-ban Dragojest, Dragoesti, 1888-ban Dragoest (Dragojest), 1913-ban Drágonyfalva formában írták.

1389-ben Zsigmond király a falut Losonczy István szörényi bánnak adományozta.

A 15. század elején pedig a Szeri Pósa-család volt a birtokosa. A család utolsó fiúsarjának Pósa Istvánnak az elhunytával, 1471-ben Mátyás király felerészben Guthi Országh Mihály nádornak és fiának Lászlónak, felerészben pedig Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta. Lakosai ekkor még mind magyarok voltak. 1514-1516-ban Brandenburgi György volt a birtokosa. A 16. században románok költöztek ide, akik az egész török hódoltság alatt kitartottak.

A Mercy-féle és az 1761. évi hivatalos térképen a lugosi kerületben lakott helységként tüntették fel. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1807-ben a közalapítványi uradalom vette át.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dragojeste, Temes vármegyében, a Temes vize partján, melly gyakran kiárad. Van 900 óhitű lakosa, anyatemploma, 1443 holdnyi határa ... Agyagos földe igen termékeny, marha- és méhtenyésztése nevezetes. Birja a királyi alapítvány.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott. 1910-ben 942 lakosából 14 magyar, 22 német, 903 román volt. Ebből 29 római katolikus, 54 görögkatolikus, 852 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1905-ben épült.
• Bezdána tó - a település határában. A 20. század elejének adatai szerint arról volt nevezetes, hogy soha ki nem száradt, noha 2000 öl távolságra esett a Temes vizétől.

Jegyzetek

1. Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 119. o.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.