Donji Karin
falu Horvátországban, Zára megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
falu Horvátországban, Zára megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Donji Karin falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Donji Karin | |
A pravoszláv templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zára |
Község | Benkovac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 23452 |
Körzethívószám | (+385) 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | 152 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 21 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 06′ 25″, k. h. 15° 37′ 19″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Karin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zárától légvonalban 31, közúton 39 km-re keletre, községközpontjától légvonalban11, közúton 15 km-re északra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari területén, a Karini-tenger déli partján fekszik.
Karin területén már a rómaiak előtt az ókorban erődített település állt. A vár maradványai Benkovac felől Karin felé haladva Popovići felé kanyarodva egy magaslaton találhatók.[2] A romokhoz egy meredek ösvény vezet fel. A várat még az illírek építették, erről tanúskodnak az itt talált cseréptöredékek és egy Latra istennek szentelt templom feltárt részei.[3] A rómaiak idejében Karint Coriniumnak nevezték és amfiteátrumot is építettek ide. A horvátok letelepedése után a horvát Karinjan nemzetség központja lett (erről egy oltárelőépítmény felirata tanúskodik). Ezután a hagyomány szerint Dmitar Zvonimir horvát király nászajándékként Klaudija nevű lányával aki Voniha Lapčanin felesége lett, a Lapčan nemzetségnek adta.[3] A várat a 10. században a híres bizánci császár Bíborbanszületett Konstantin is megemlíti.[4] Karin a középkorban a Gusić nemzetséghez tartozó Kurjaković és Karlović családok uralma alatt állt.[3] Határában a 15. században egy korábbi bencés kolostor helyén a ferencesek építettek kolostort. A török 1527-ben foglalta el a várat és a települést. A velenceiek a 17. század közepén rövid időre visszafoglalták, de a török uralom egészen 1685-ig tartott. A török által lerombolt kolostort a 18. században építették újjá.[3] A falu ezután 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 21, 1910-ben 31 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1971-ben az Angyalok Királynőjének ünnepén véres összecsapás volt itt a katolikus horvátok, valamint a helyi szerbek és a jugoszláv rendőrség egységei között. Az összetűzésben többen megsebesültek, és egy helyi horvát halálos áldozat is volt. Az eset politikai botrányt kavart és az országot nagy nemzetközi támadások érték, mivel a rendőrség az ünneplő hívőkre támadt. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. A ferences kolostort és templomát előbb megrongálták, majd 1993. február 13-án teljesen lerombolták. Az épületegyüttes újjáépítése az egyik legnagyobb és legköltségesebb projekt volt a délszláv háborút követően. Felszentelése 2006-ban az angyalok királynőjének ünnepén történt. A falunak 2011-ben 174 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.