Donje Obuljeno
település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Donje Obuljeno falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.
| Donje Obuljeno | |
 | |
| Donje Obuljeno látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Dubrovnik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20236 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 243 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 40′ 26″, k. h. 18° 06′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dubrovnik városától légvonalban 2, közúton 7 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, Nova Mokošica alatt, a Rijeka Dubrovačka északi partján fekszik. Mára már teljesen egybeolvadt Nova Mokošicával, de hivatalosan ma is önálló település.
A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A térség 1399-ben lett a Raguzai Köztársaság része. A mokošicai Urunk mennybemeneteléről elnevezett plébániát, melyhez a település is tartozik 1769-ben alapították az Ombla-patak torkolatánál. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Donje és Gornje Obuljenonak együttesen 1857-ben 209, 1910-ben 173 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az 1980-as évek elején elkezdődött Nova Mokošica építése, mellyel Donje Obuljeno fokozatosan összeépült.
A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 210 lakosa volt, akik főként turizmussal és halászattal foglalkoztak.
(1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították. 1971-ig Obuljeno néven Gornje Obuljenoval egységes települést képezett.)
Obuljenoban, a Rijeka dubrovačka partján található a Gučetić–Lazarević–Zbutega-nyaraló.[4] Egy téglalap alaprajzú, kőépület, mely belül három részből áll, a falak mentén épített lépcsőkkel, gazdag kő építészeti elemekkel, dekoratív épületdíszekkel, a reneszánsz morfológiai jegyekkel, kőbútorokkal berendezett kertekkel körülvéve, melyek a komplexumot a dubrovniki környéki építészet egyik legreprezentatívabb példájává teszi. Klement Gučetić 1575-ben a kőfaragási munkákat Jakov Pavlović korčulai kőfaragóra bízta. Az építési munkák hat évig tartottak.
Ugyancsak védett a Zamanga-nyaraló épülete [5] a Rijeka dubrovačka partján. A komplexum a nyaralóházból, egy kápolnából és egy kőkerítéssel körülvett kertből áll. A nyaraló négyszögletes alaprajzú. Az Egészségadó Boldogasszony kápolna, háromkaréjos elülső oromzata a 16. század végére nyúlik vissza, és térbeli és diszpozicionális jellemzői, építési stílusa és a kőszobrászat minősége szerint a Dubrovnik környéki építészet egyik értékes példája.
A helyi lakosság legnagyobb része turizmussal és halászattal foglalkozik.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
