Dendrimer
From Wikipedia, the free encyclopedia
A dendrimerek elágazó szerkezetű molekulák, amelyek egy központi magból indulnak ki. A dendrimerek és a dendritikus polimerek kulcsfontosságú pozíciókat töltenek be az új technológiai alkalmazások között, az első dendrimer alapú gyógyszer várhatóan 2008-ban jelenik meg.[1] A dendrimerek kutatása lassan indult meg az 1970-es években, amikor Fritz Vögtle a Bonni Egyetemen és Donald A. Tomalia a Dow Chemicalnál megalkotta az első elágazó dendrimer molekulát.[2] A kutatás sebességére jellemző, hogy míg az 1990-es években csak tucatnyi publikáció jelent meg az irodalomban, 2004-ben már több mint 1000. Tudósok többféle dendrimeren kísérleteztek: grafitszerű-, kemilumineszcenciás tulajdonságokkal rendelkező-,[3] optikailag aktív,[4] fénygyűjtő-[5] (mesterséges fotoszintézis), heteroatomot tartalmazó (Si, P, B, Ge stb.),[6] keresztkötött dendrimerek stb.; a belső üregeket biomolekulák és gyógyszerek szállítására használták.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A makromolekulák egy egyszerű magból épülnek fel, erre rakódik egy-egy újabb generáció. A molekulák növekedésével azonban egyre kevesebb hely jut az új generációknak, a reakcióidő megnő illetve bonyolultabb összetételű vegyszerekkel kell majd reagáltassuk az a dendrimert. Ez magával hordozza a dendrimerek magas árát: 300 mg VII. generációs poliamid vagy PAMAM 600 $-ba, 2 g 10. generációs PAMAM dendrimer pedig 3800 euróba kerül.[7]