vízi emlősállat From Wikipedia, the free encyclopedia
A delfinek társas lények, csoportokban élnek. Együtt indulnak vadászni, és ebben nagyon sikeresek. A csoportokban legtöbbször anyák és gyermekeik vannak, a nőstény 5 évig is együtt élhet a gyermekével.
A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Egy egyed 5-6 kg halat fogyaszt el naponta. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 40. § (4) bekezdése értelmében delfinek a Magyarországra történő behozatala, utaztatása és bemutatása TILOS.
Kb. 30-40 egyedből álló csoportokban élnek.[1] A tagok jól ismerik egymást, és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.
Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók, és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.[2]
Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz, sőt az emberhez is.[3][4][5]
A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szoptatás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe a tejet.
A delfineknek átlagosan 80-100 differenciálatlan, maradandó foguk van, melyek egymásba illeszkednek. Fogaik antennaként a visszaverődő ultrahangok felfogásában és továbbításában is szerepet játszanak. Egy delfin életkorát, egy fa évgyűrűihez hasonlóan a félbevágott fog növekedési-gyűrűiből meg lehet határozni.
Légzés
A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén.
A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni.
Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhangképzés
A delfinek hanghullámmal történő érzékelése
A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ezt echolokációnak nevezik. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem alkalmazásával vadászik is a delfin.
Kommunikáció
A delfinek nyelve füttyökből áll.
A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.
A delfin „látja" a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.[6] Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.[7]
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.
Kardszárnyú delfin
Kardszárnyú delfin(Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis) Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza. Előfordulás: Minden óceánban.[8] Méretek: 5.5–10 m, 2,5-9 t
Fehérajkú kardszárnyúdelfin(Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra) Előfordulás: mérsékelt vizek. Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160kg
Kis kardszárnyúdelfin(Pseudorca crassidens) Előfordulás: mérsékelt égöv alatt. Méretek: 4,3–6 m, 1,1-2,2 t
Törpe-kardszárnyúdelfin(Feresa attenuata, F. intermedius) Előfordulás: az Egyenlítő környékén. Méretek: 2,1-2,6 m, 110–170kg
Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin(Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa) Előfordulás: mérsékelt égöv alatt. Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t
Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena) Előfordulás: déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között. Méretek: 3,8–6 m, 1,8-3,5 t
Közönséges delfin
Közönséges delfin(Delphinus delphis) A legrégebben ismert delfinfajta. Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben. Méretek: 1,7-2,4 m, 70–110kg
Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis) Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30-50° között. Méretek: 2–3 m, 60–100kg
Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii) Előfordulás: a déli félteke vizei. Méretek: 1,8–3 m, 60–100kg
Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis) Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban. Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40kg
Keleti delfin vagy indiai púposdelfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis) Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei. Méretek: 2-2,8 m, 150-200kg
Nyugat-afrikai púposdelfin(Sousa teuszii) Előfordulás: Afrika nyugati partjainál. Méretek: 2-2,5m, 100–150kg
Csíkos delfin(Stenella coeruleoalba) Előfordulás: mérsékelt vizek. Méretek: 1,8-2,5 m, 90–150kg
Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis) Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között. Méretek: 1,7–2 m, 50–90kg
Trópusi delfin(Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris) Előfordulás: mérsékelt vizek. Méretek: 1,3-2,1 m, 45–75kg
Pettyes delfin(Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani) Előfordulás: Mérsékelt vizek. Méretek: 1,7-2,4 m, 90–115kg
Foltos delfin vagy atlanti delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon) Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24-48° között. Méretek: 1,7-2,3 m, 100–140kg
Barázdásfogú delfin(Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus) Előfordulás: mérsékelt vizek. Méretek: 2,1-2,6m, 100–150kg
Palackorrú delfin
Palackorrú delfin(Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam) A legismertebb delfinfajta. Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben. Méretek: 1,9–4 m, 150–650kg
Indiai-óceáni palackorrú delfin(Tursiops aduncus) Előfordulás: az Indiai-óceán vizei. Méretek: 1,9-3,9 m, 150–660kg Élettartam: 30-50 év
Commerson-delfin(Cephalorhynchus commersonii) Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve az Indiai-Óceán. Méretek: 1,3-1,7 m, 35–60kg
Chilei delfin(Cephalorhynchus eutropia) Előfordulás: Dél-Amerika délnyugati partjai, 5° és 33° között. Méretek: 1,2-1,7 m, 35–65kg
Benguela-delfin(Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei) Előfordulás: Afrika délnyugati partjainál. Méretek: kb. 1,6 m, 40–75kg
Hector-delfin(Cephalorhynchus hectori) Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben. Méretek: 1,2-1,5 m, 35–60kg
Risso-delfin(Grampus griseus) Előfordulás: mérsékelt vizekben. Méretek: 2,6-3,8 m, 300–500kg
Fraser-delfin(Lagenodelphis hosei) Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40-60° között. Méretek: 2-2,6 m, 160–210kg
Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus) Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál. Méretek: 1,9-2,5 m, 160–280kg
Fehércsőrű delfin(Lagenorhynchus albirostris) Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál. Méretek: 2,5-2,8 m, 180–275kg
Peale-delfin(Lagenorhynchus australis) Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai. Méretek: 2-2,2 m, kb. 110kg
Szalagos delfin(Lagenorhynchus cruciger) Előfordulás: Déli félteke 45-65° között. Méretek: 1,6-1,8 m, 90–120kg
Csendes-óceáni fehérsávos delfin(Lagenorhynchus obliquidens) Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között. Méretek: 1,7-2,4 m, 85–150kg
Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus) Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül. Méretek: 1,6-2,1 m, 50–90kg
Kúposfejű delfin(Orcaella brevirostris) Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén. Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150kg
Ausztráliai delfin(Orcaella heinsohni) Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén. Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150kg
Beluga
Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros) Az egyetlen ismert tengeri emlős, amely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő. Előfordulás: az Északi-sark környékén.[9] Méretek: 3,5–5 m, 0,8-1,6 t
Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas) Előfordulás: a sarkok körüli mérsékelt vizekben.[10] Méretek: 3,5–5 m, 0,4-1,5 t
Barna delfin
Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta) Előfordulás: az északi félteke hidegebb vizei. Méretek: 1,5-1,7 m, 40–60kg
Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas) Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág. Méretek: 1,2-1,9 m, 30–45kg
Pápaszemes disznódelfin(Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica) Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek. Méretek: 1,3-2,2 m, 60–85kg
Kaliforniai disznódelfin(Phocoena sinus, Phocoena vomerina) Előfordulás: a Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája. Méretek: 1,2-1,5 m, 30–55kg
Burmeister-disznódelfin(Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii) Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei. Méretek: 1,4–2 m, 40–70kg
Dall-disznódelfin(Phocoenoides dalli) Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros Méretek: 1,7-2,2 m, 135–220kg
Amazonasi folyamidelfin (rajz, Brehms: Az állatok világa, 1883)Amazonasi folyamidelfin(Iniageoffrensis)
Amazonasi folyamidelfin(Inia geoffrensis) Előfordulás: Dél-Amerika; az Amazonas és Orinoco folyó. Méretek: 2,5–3 m, 85–160kg
Kínai folyamidelfin(Lipotes vexillifer) Előfordulás: Kína, Jangce folyó. Méretek: 1,2-2,5 m, 100–160kg
Gangeszi folyamidelfin(Platanista gangetica gangetica) Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó. Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90kg
Indusi folyamidelfin(Platanista gangetica minor) Előfordulás: India, Indus folyó. Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90kg
Sósvízi folyamidelfin(Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris) Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él. Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19-42° között), illetve a La Plata folyó torkolata. Méretek: 1,3-1,7 m, 30–50kg
A hidegháború óta számos kísérlet történt a delfinek felderítési, sőt harci célokra történő alkalmazására is (United States Navy Marine Mammal Program).
