Csóványos
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Csóványos 938 méteres magasságával a Börzsöny legmagasabb hegye,[1][2] ezzel Magyarországon a 20. legmagasabb a hegycsúcsok rangsorában. Pest és Nógrád vármegye határán fekszik, Pest vármegye legmagasabb, Nógrád vármegye második legmagasabb hegye.
| Csóványos | |
 | |
| Kilátás a Csóványos tetején található kilátóból | |
| Magasság | 938[1] m |
| Hely |  Magyarország,Pest és Nógrád vármegye |
| Hegység | Börzsöny |
| Elhelyezkedése | |
 Csóványos
Pozíció a Börzsöny térképén
| |
 é. sz. 47° 56′ 56″, k. h. 18° 56′ 54″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csóványos témájú médiaállományokat. | |
A Csóványos a Magas-Börzsöny kiemelkedése. A szomszédos Visegrádi-hegységgel együtt miocén-kori vulkanizmus eredménye. A csúcsokat létrehozó vulkán feltehetőleg 18-19 millió évvel ezelőtt volt a legaktívabb.
A negyedidőszakban, amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat, például a Kőkorsót.[3]
A hegy régebbi neve Korányos. Az újabb elnevezés talán a csóvány = csalán növénynévre utal, mivel a csúcson egykor rengeteg csalán volt. A korány = hajnal kora reggeli időt jelent.
Szabó József így ír az 1852-ben tett Földrajzi kirándulásaiban a korányosi (csóványosi) útjáról:
„ Korányos egyike a vidék uralkodó csúcsainak. Délbe érkeztünk oda, s időt engedtünk magunknak a pont nagyszerű szépsége tekintésére. Látni innét az Ipolyt, a Garant, a Dunát, éppen amint az erős csavarodást teszi folyamában. A szőke Duna mögött a kékellő hegy-csoportok, alattuk a haragoszöld erdős bérczek oly panorámát képeznek, amely a nézőt elragadja. A benyomás nagyszerű.”
Az 1960-as évek közepéig a királyréti kisvasút egyik ága (317b) a Szén-patak völgyében Csóványos vasútállomásig közlekedett, amely a Spartacus kulcsosháznál volt. Helyét az 1960-as évek végén épült műút szinte teljesen eltüntette.[4]
A csúcsra mind a négy égtáj felől felkapaszkodhatunk, mivel mind a négy irányból karbantartott, jelzett turistaút vezet fel a kilátóhoz; köztük az Országos Kéktúra útvonala is.
A csúcson 1978-ban betonból 22,6 m magas geodéziai mérőtornyot emeltek. Mivel a toronyba hosszú ideig be lehetett jutni, és tetejéről remek körpanoráma tárul a látogató szeme elé (jó időben a Magas-Tátra, és a Schneeberg is látható), sokan látogatták.[2][5] Később a kezelő megyei földhivatal vélhetően biztonsági okokból lezáratta. 2013 őszén az Ipoly Erdő Zrt. megkezdte a torony kilátóvá alakítását;[6] a felújított tornyot 2014. október 9-én adták át.[5][7][8]
A kilátó közelében található Béke-emlékművet az Újpesti Természetbarátok Turista Egyesülete 1964 augusztusában emelte. Az emlékmű avatásán mintegy 1300 fő vett részt.[2]
Győrffy Ákos A Csóványos északi oldala című verseskötete 2000-ben jelent meg, és elnyerte a Magyar Írószövetség elsőköteteseknek kiírt Gérecz Attila-díját.[9][10]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
