![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/ShrinkingLakeChad-1973-1997-EO.jpg/640px-ShrinkingLakeChad-1973-1997-EO.jpg&w=640&q=50)
Csád-tó
sekély, lefolyástalan tó Közép-Afrikában, a Szahara-sivatag déli határán / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Csád-tó (franciául: Lac Tchad) sekély lefolyástalan tó Közép-Afrikában, a Szahara-sivatag déli határán. Négy ország, Csád, Kamerun, Niger és Nigéria osztozott rajta, bár víz ma már csak a csádi és kameruni részeket borítja.
Csád-tó | |
![]() | |
A Csád-tó kiterjedésének változásai | |
Ország(ok) | ![]() ![]() ![]() ![]() |
Hely | Közép-Afrika |
Vízgyűjtő terület | 2 381 635 km2 |
Elsődleges források | |
Felszíni terület | ma 1500 km² 100 éve 22 000 km2 |
Átlagos mélység | 2 m |
Legnagyobb mélység | 8 m |
Víztérfogat | 6,3 km3 |
Tszf. magasság | 240 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csád-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Csád-tó az 1960-as évekig a világ hatodik legnagyobb tava volt, területe azóta az éghajlatváltozás és a tó vízkészletének túlzott használata miatt jelentősen zsugorodott, fél évszázad alatt a tizedére csökkent.[1] Mindazonáltal több felmérés mutatja azt, hogy az 1990-es évek óta a csökkenés megállt, és a tó területe valamelyest növekedett. A tó kiterjedésének pontos meghatározását több tényező nehezíti, így az, hogy a száraz és esős évszakok váltakozása nagyban befolyásolja a tó méretét, valamint hogy a műholdak által készített képeken a tó sekélysége miatt nehéz megkülönböztetni a teljesen elárasztott területeket a mocsaras területektől és ártéri növényzettől.[2] A tó legnagyobb kiterjedése a korai és középső holocén korban 400 000 km2 volt (Mega-Csád-tó), napjainkban a tó vízfelülete 1350 km2 és 2500 km2 közötti, a csapadéktól függően.[3][2][4][5][6]
A Csád-tó rendkívüli gazdasági jelentőséggel bír a régió országai és a környezetében elő körülbelül 30 000 000 ember számára. A tó az itt lakóknak nemcsak vízforrás, a tóban élő halak táplálék és eladható termék, a tópart pedig termékeny, meződazdaságra használt terület.[7]
A vízkészletek csökkenése katonai összecsapásokhoz vezetett. (Lásd még: Dárfúri konfliktus, 2007. január)