A Co csuan a Tavasz és ősz (Csun-csiu () 《春秋》) című történeti mű három fennmaradt kommentárjának egyike. A szerzőségét a kb. az i. e. 5. században működött Co Csiu-ming ()nak 左丘明 tulajdonítják, akinek neve után a mű címét is kapta. Magyarul esetenként Co () krónikájának vagy Co () kommentárjainak fordítják. A mű a Tavasz és ősz korszak néven ismert, i. e. 722-től i. e. 568-ig terjedő időszak történelmét tárgyalja, így a kínai ókor történelemének egyik rendkívül fontos forrása.
| Co csuan () | |
 | |
| A mű első oldala | |
| Szerző | Co Csiu-ming () 左丘明 (kb. i. e. 5. sz.) |
| Eredeti cím | Co csuan () hagyományos kínai: 左傳 egyszerűsített kínai: 左传 |
| Ország | Csu ()-fejedelemség (Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | Kína történelme a Tavasz és ősz korszak idején |
| Műfaj | történetírás |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. e. 389. után |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Co csuan | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 左傳 |
| Egyszerűsített kínai | 左传 |
| Mandarin pinjin | Zuǒ zhuàn |
| Wade–Giles | Tso1 chuan4 |
Háttere
A Tavasz és ősz című történeti mű, amelyről a Csou ()-dinasztia első fele, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszak a nevét is kapta az egyik legjelentősebb és legkorábbi történeti mű. A történeti mű Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung () 公) uralkodás alapján, kronologikus sorrendben tárgyalja a kínai ókor majd két és fél évszázadának történetét. Menciusz a szerzőségét magának Konfuciusznak tulajdonítja, és a konfuciánus öt szent könyv (vu csing () 五經) egyike. Szövegét a hozzáírt, három fennmaradt kommentárjából ismerjük, melyek közül a legteljesebb és legfontosabb a Co csuan (). A legkorábbi bibliográfiák tanúsága szerint a krónikához eredetileg öt különböző szerző is készített kommentárt. A Co ()-féle kommentár mellett máig fennmaradt és ismert a Kung Jang () 公羊 és a Ku () Liang 穀梁 által írt kommentár is. Ezeket ma a „Tavasz és ősz három kommentárja” néven emlegetik. A másik két kommentár elveszett, csak a szerzőjük neve ismert: Cou si () 鄒氏 és Csia si () 夾氏.[1]
Szerzősége és keletkezési kora
A történeti hagyomány a Co csuan () szerzőségét Co Csiu-ming ()nak 左丘明 tulajdonítja, akinek azonban az életéről rendkívül kevés adat áll a rendelkezésre. Valamikor az i. e. 5. században élhetett, Konfucius kortársa és Lu állam udvari írnoka volt.[2] Ezt azonban már a Tang-kori és később kínai tudósok is megkérdőjelezték. A modern filológia kutatások alapján sincs egységes álláspont a pontos keletkezési idejével kapcsolatban, de feltehetően valamikor i. e. 389. után íródhatott.[3]
Címváltozatai
A történelem során a mű több címen is ismertté vált, melyek mind a mai napig használatosak.
- Co csuan () 《左傳》 – a leggyakrabban használt rövid cím
- Csun csiu Co si csuan () 《春秋左氏傳》 – teljes cím
- Co si Csun csiu () 《左氏春秋》 – eredeti cím
- Csun csiu Co si () 《春秋左氏》 – a Han-korban használt címváltozat
- Co si () 《左氏》 – a Han korban használt címváltozat
Tartalma
| Lu 鲁 állam uralkodói | Uralkodás hossza (években) |
Uralkodási időszak |
|---|---|---|
| Lu-beli Jin () fejedelem 鲁隐公 | 11 | i. e. 722 – 712 |
| Lu-beli Huan fejedelem 鲁桓公 | 18 | i. e. 711 – 694 |
| Lu-beli Csuang () fejedelem 鲁庄公 | 32 | i. e. 693 – 662 |
| Lu-beli Min fejedelem 鲁闵公 | 2 | i. e. 661 – 660 |
| Lu-beli Hszi () fejedelem 鲁僖公 | 33 | i. e. 659 – 627 |
| Lu-beli Ven () fejedelem 鲁文公 | 18 | i. e. 626 – 609 |
| Lu-beli Hszüan () fejedelem 鲁宣公 | 18 | i. e. 608 – 591 |
| Lu-beli Cseng () fejedelem 鲁成公 | 18 | i. e. 590 – 573 |
| Lu-beli Hsziang () fejedelem 鲁襄公 | 31 | i. e. 572 – 542 |
| Lu-beli Csao () fejedelem 鲁昭公 | 32 | i. e. 541 – 510 |
| Lu-beli Ting () fejedelem 鲁定公 | 15 | i. e. 509 – 495 |
| Lu-beli Aj () fejedelem 鲁哀公 | 27 | i. e. 494 – 468 |
Fordításai
- Legge, James: The Chinese Classics, Vol. V, Parts I, II.
- Couvreur, Séraphin: Tch’ouen ts’ieou et Tso tschouan, vols. 1–3; Ho Kien Fou, 1914; reprinted Paris: Cathasia, 1951.
Magyarul
Magyar fordításban csak rövidebb szemelvények olvashatók a műből Csongor Barnabás és Hamar Imre fordításában.[4]
- Szemelvények a Co csuan-ból. A Tavasz és ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból; vál., ford. Csongor Barnabás és Hamar Imre, szószedet Hamar Imre; Balassi, Bp., 1999 (Kínai-magyar irodalmi gyűjtemény, 2/3.)
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
