Chelsea Manning
amerikai katona / From Wikipedia, the free encyclopedia
Chelsea Elizabeth Manning (született Bradley Edward Manning) (Crescent, Oklahoma, 1987. december 17. –) az Amerikai Egyesült Államok katonája, akit 2013 júliusában bűnösnek találtak egyebek mellett a kémtörvény megsértésének vádjában, miután minden idők legnagyobb mennyiségű titkosított dokumentumát szivárogtatta ki a nyilvánosságnak. Manninget 2013 augusztusában 35 év börtönbüntetésre ítélték és leszerelték; feltételesen legkorábban 2021-ben szabadulhatott volna.[1] 2017 januárban Barack Obama elnöki kegyelmet adott neki és úgy rendelkezett, hogy 2017. május 17-én bocsássák szabadon.
Chelsea Elizabeth Manning | |
Chelsea Manning 2017 májusában | |
Született | 1987. december 17. Crescent, Oklahoma, Amerikai Egyesült Államok |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | amerikai, brit |
Fegyvernem | könnyű gyalogság |
Szolgálati ideje | 2007 – jelenleg is (leszerelését fellebbviteli bíróság tárgyalja) |
Rendfokozata | közkatona |
Egysége | 10. hegyihadosztály, 2. dandár |
Csatái | iraki háború |
Kitüntetései | National Defense Service Medal Iraq Campaign Medal Global War on Terrorism Service Medal Army Service Ribbon Army Overseas Service Ribbon |
Iskolái |
|
Chelsea Elizabeth Manning aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Chelsea Elizabeth Manning témájú médiaállományokat. |
Manning transznemű: elítélése után közölte, hogy gyermekkora óta nőként azonosítja magát, szeretné a Chelsea keresztnevet viselni, és hormonterápiához kíván igénybe venni. Nemének jogi elismerése később hivatalosan is megtörtént.[2] Korábban Bradley néven vált ismertté, a seregben derült fény a valódi nemi identitására.[3]
2009-ben egy katonai alakulatban Irakba helyezték, ahol hírszerzési elemzőként hozzáfért titkosított adatbázisokhoz. 2010 elején információkat továbbított a WikiLeaksnek, és ezt bevallotta egy internetes ismerősének, Adrian Lamónak. Lamo értesítette a kémelhárítást, és Manninget hamarosan letartóztatták. A kiszivárgott anyag között szerepel videófelvétel a 2007. július 12-i bagdadi és a 2009-es granai légicsapásról (Granai, Afganisztán), negyedmillió USA diplomáciai sürgöny, valamint félmillió katonai jelentés, mely utóbbiakat azóta iraki, ill. afgán háborús naplóként emlegetnek. Ezek nagy részét a WikiLeaks és médiapartnerei még 2010-ben közzétették.[4][5]
Manninget 22 pontban vádolták, köztük az ellenség segítésével, amely a legsúlyosabb vád volt, és halálbüntetést is kilátásba helyezett.[6] 2010 júliusától 2011 áprilisáig a quanticói Marine Corps Brigben magánzárkában és egyéb korlátozások mellett tartották fogva, ami bel- és külföldi visszhangot keltett, majd átszállították a kansasi Fort Leavenworthbe, ahol már érintkezhetett más elítéltekkel.[7][8] 2013 februárjában bűnösnek vallotta magát 10 vádpontban.[9] A többiről június-júliusban tárgyaltak, melynek eredményeképpen 21 pontban találták bűnösnek, de felmentették az ellenség segítésének vádja alól.[10] Büntetését a Fort Leavenworth-i katonai fegyházban tölti le.[11]
Manning kiszivárogtatását, letartóztatását és elítélését sokan sokféleképpen fogadták. Denver Nicks, Manning egyik első életrajzírója arról számol be, hogy sokak szerint a kiszivárogtatott anyagok, különösen a diplomáciai sürgönyök elősegítették a 2010-es arab tavasz kirobbanását. Azt is írja, hogy Manninget egyszerre tekintik egy 21. századi Tienanmen téri tankembernek, illetve egy elkeseredett árulónak.[12] A Reporters Without Borders kifogásolja a büntetés hosszát, mondván, ez is mutatja, milyen sérülékenyek a kiszivárogtatók.[13] Az Amnesty International szerint „a kiszivárogtatott anyagok közül több is lehetséges emberi jogsértésekre és a nemzetközi humanitárius jog megsértésére mutatott rá”.[14]
2018-ban letartóztatták mivel nem volt hajlandó tanúskodni Julian Assange ellen. 2020 márciusában egy virginiai bíró elrendelte az azonnali szabadon engedését.[15]