A celofán cellulóz alapanyagú, vékony, átlátszó (műanyagfóliához hasonló kinézetű) anyag. Szárazon nem engedi át a levegőt, a vízpárát, kissé merev állagú. Nedvesen könnyen hajlítható.
A szó a cellulóz és a görög phaino (φαίνω: felfed, megmutat) összetételéből származik.[1]
Felhasználása
Előszeretettel alkalmazzák befőttes üvegek lezárására. Megnedvesítve néhány rétegben a dunsztolásra szánt üveg száját betakarják, régebben vékony zsinórral, manapság gumigyűrűvel rögzítik. A szorosan rögzített, ép, a dunsztban hamarosan kiszáradó celofán légmentesen zárja a befőttet, kissé behúzódva az üveg nyílására feszül. A befőtt, lekvár stb. víztartalma csak évek alatt csökken valamelyest. Régebben széleskörűen elterjedt volt alkalmazása, ma már csak egyes háztartásokban használják erre a célra. A csavaros befőttes üvegek jórészt kiszorították a celofánt.
A hőskorban dializáló membránnak is próbálták felhasználni.
Esztétikus csomagolóanyag, kis tasakként, vagy virágokhoz. Bár az ún. celofánzacskók néha hasonló kinézetű műanyagból készülnek.
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
