település Romániában, Erdélyben From Wikipedia, the free encyclopedia
Cege (románul: Țaga) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
| Cege (Țaga) | |
 | |
| A Wass-kúria | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Cege |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407565 |
| SIRUTA-kód | 59835 |
| Népesség | |
| Népesség | 611 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 35 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 6,11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 313 m |
| Terület | 100,01 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 44″, k. h. 24° 03′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cege témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szamosújvártól 19 km-re délkeletre, a mezőségi Tóvidéken, a Cegei-tó északnyugati végében található. A mai falu magába foglalja a korábbi Göcöt a tulajdonképpeni Cegétől északkeletre, de a két településrész nem ér teljesen össze.
A falu területén gazdagon mellékelt gepida női sírt tártak fel.[2] Először egy 1291-ből keltezett okirat említi, Chegue alakban. Károly Róbert 1321-ben visszaadta Eymech fia Miklósnak, akit 1324-ben Wos-ként említenek. Ettől kezdve egészen a legújabb korig a Wass család birtoka volt, amely innen vette nemesi előnevét is. 1332-ben plébániatemploma volt. Nagy Lajos királytól 1363-ban vásártartási és pallosjogot kapott. Czegei László 1392-ben felégette Szentegyedi (Wass) Lökös cegei kúriáját és megverette jobbágyait. A település életében meghatározóak voltak a környező tavak. A Cegei- vagy Hódos-tavat a 16. század elején Erdély legnagyobb állóvizének tartották, és a 19. század elején még egy Mikolától egészen Katonáig tartó vízrendszerhez tartozott. Lakossága a 16. században református hitre tért. Miután 1704-ben és 1717-ben is elpusztult, 1721-ben három jobbágy, hét zsellér, két kóborló és két udvari cseléd családfőt írtak benne össze. Református egyháza 1766-ban 55 nőt és 53 férfit számlált. 1786-ban már 43 jobbágy- és 37 zsellércsalád lakta. A 19. század elején évi három országos vásárt tartottak benne. Mai református temploma 1857-ben épült, a kicsiny közösség lelkésze 1863-tól egyben a tanítói feladatokat is ellátta.[3] 1876-ig Doboka vármegyéhez tartozott, akkor Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. 1940. szeptember 21-én a falu szélén végezték ki magyar katonák a vasasszentgothárdi Mihály Esztert és Rozáliát, Ioan Catot és Iosif Moldovant. 1964-ben hozzácsatolták Göcöt. Az ortodox hívek 2006-ban előbb körülépítették, majd lerombolták az 1962–64-ben, egy fatemplom helyére épült göci templomukat, mert féltek, hogy a bíróság visszaítéli a román görögkatolikus egyháznak.
1910-ben 633 lakosából 474 volt román, 133 magyar és 22 német anyanyelvű; 466 görögkatolikus, 120 református, 27 római katolikus és 18 zsidó vallású.
2002-ben 860 lakosából 817 volt román és 42 magyar nemzetiségű; 799 ortodox, 43 református és 10 görögkatolikus vallású.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
