Caen

	Caen
	Église St-Étienne, apátsági templom
	; Caen címere
	; Caen címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Normandia (közigazgatási régió)
Megye	Calvados (megye)
Polgármester	Philippe Duron (2008-2014)
INSEE-kód	14118
Irányítószám	14000, 14300
Körzethívószám	2 31
Testvérvárosok	Lista Pernik; Nashville; Alexandria (1991–); Stevens Point; Coventry (1957–); Portsmouth; Würzburg (1962–); Thiès; Treviso; Tajcshung; Ohrid (2009–); Resicabánya;
	Népesség
Teljes népesség	108 200 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	4233 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2–73 m
Terület	25,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 10′ 53″, ny. h. 0° 21′ 49″
	Caen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Caen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Caen (kiejtése IPA: [kɑ̃], kb. „kan”) franciaországi város, egyben alsó szintű közigazgatási egység, azaz község. Normandia régió Calvados megyéjének székhelye (prefektúra). Fontos ipari és kereskedelmi centrum. Tizenkét kilométerre fekszik a La Manche-csatorna partjától, de a közepes méretű tengeri hajók a kiépített hajócsatornán át eljutnak a kikötőjébe. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Gyors adatok

Bezárás

A város Hódító Vilmos normandiai hercegnek köszönheti fejlődését, aki nehezen megszerzett hercegsége fővárosává tette az akkor még épphogy létező települést. Vilmos házasságon kívül született, ugyanakkor keményen meg kellett vívnia apja, I. Róbert hercegi címének megörökléséért. Ráadásul Flandriai Matilda hercegnővel kötött házasságához a pápa nem járult hozzá, sőt kiátkozta a hercegi párt. Vilmos hatalmas várat épített az Orne folyó fölé magasodó dombra, s amikor a bencés szerzetesek közvetítésével a pápa visszavonta az átkot, engesztelésül két nagy apátságot hozott létre a városban, egyet a férfiaknak, egyet a nőknek. Ettől kezdve lett Normandia egyik legjelentősebb városa.

A második világháborúban a normandiai partraszállás után Caen elfoglalása volt az egyik első cél. A két hónapig tartó csatában a város szinte teljesen elpusztult. Hatalmas áldozatokkal, nagy erőfeszítésekkel azonban helyreállították a világhírű műemlékeket, modern várost hoztak létre a régi helyén.

További információk Év, Lakosság ...

Év	Lakosság
1793	34 805
1800	30 923
1806	36 231
1821	36 644
1831	39 140
1841	43 079
1846	44 087
1851	45 280
1856	41 394

Év	Lakosság
1861	43 740
1866	41 564
1872	41 210
1876	41 181
1881	41 508
1886	43 809
1891	45 201
1896	45 380

Év	Lakosság
1901	44 794
1906	44 442
1911	46 934
1921	53 743
1926	54 128
1931	57 528
1936	61 334
1946	51 445

Év	Lakosság
1954	67 851
1962	91 336
1968	110 262
1975	119 640
1982	112 846
1990	113 987
1999	108 900
2006	113 249
2010	108 954

Bezárás

A vár (Le Chateau) – a várat 1060-ban Hódító Vilmos építette. Az 1944-es harcokban súlyosan megsérült vár egyes részeit eredeti, nagy részét 15. századbeli formájában építették újjá. A két bejáratát barbakánok védelmezik. A város felőli főbejáratot kis kerek torony őrzi. A vár területén több épület is található, ilyen a Szent György-kápolna, mely a 12. században épült, a Musée des Beaux-Arts, amely a város szépművészeti múzeuma. A Musée de Normandie, ahol népművészeti és régészeti kiállítás kapott helyet, a Salle de l’Échiquier, amely a hercegi bíróság székhelye volt, a donjonnak csak az alapjai vannak meg a 11. századból, a tornyot a francia forradalom dühe semmisítette meg.
Szent Péter-templom – alapjait a 13. században rakták le, de majdnem 300 éven keresztül bővítették. 78 méter magas harangtornya 1308-ban készült.
Hotel d’Escoville – 16. századi kereskedőház.
Abbaye aux Hommes – Hódító Vilmos által 1066-ban alapított apátság, az apátsági templom, az Szent István-templom, 1077-ben lett felszentelve. A hugenották majdnem földig rombolták, de az apátok újjáépítették.
Abbaye aux Dames – a férfiak apátságával egyidős női kolostor, fő temploma a Szentháromság-templom
Szent Miklós-templom
Szent János-templom
Le Mémoriál – a város határában lévő háborús emlékmű, hatalmas békemúzeum, nagyszabású történelmi kiállítás, amely elsősorban a két világháború, a kettő közötti időszak, s különösen a második, Caen városát elpusztító háború borzalmaira emlékeztet, magába foglalja a német parancsnoki bunkert is.