Bőszénfa
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bőszénfa (németül: Besinge) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
| Bőszénfa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nyitrai István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7475 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 469 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″ | |||
 Bőszénfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Bőszénfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bőszénfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kaposvártól 14 kilométerre délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át. Sántos-Cserénfa-Hajmás, illetve a 66-os főút irányából a 6621-es út vezet a településre.
Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.
Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais alakban írva. A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre. 1570-ben a török megszállás alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel. 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként. Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.
Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.
Szenttamás
Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton, 1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.
Polgármesterei
- 1990–1994: Nyitrai István (független)[3]
- 1994–1998: Nyitrai István (független)[4]
- 1998–2002: Nyitrai István (független)[5]
- 2002–2006: Nyitrai István (független)[6]
- 2006–2010: Nyitrai István (független)[7]
- 2010–2014: Nyitrai István (független)[8]
- 2014–2019: Nyitrai István (független)[9]
- 2019–2024: Nyitrai István (független)[1]
- 2024– :
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 530 | 522 | 522 | 491 | 482 | 469 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,2% (15% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 1% németnek, 0,2% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,6% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).[11]
- Római katolikus templom.[12] Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett. 2021-ben az épületet felújították.[13]
- A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)[14]
- A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.[15][16]
- Bőszénfa közigazgatási területének határán, egy erdős részen találhatóak a ropolyi vár csekély maradványai.
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
