Buddhizmus Magyarországon
a buddhizmus magyarországi szerepének áttekintése / From Wikipedia, the free encyclopedia
A buddhizmus Magyarországon hivatalosan 1951 óta létezik egyházi formában, azóta, hogy Hetényi Ernő megalapította a Buddhista Missziót a németországi Árya Maitreya Mandala buddhista rend tagjaként, amely a mahájána irányzathoz tartozik. A legelső hazai buddhista közösséget azonban már az 1890-es években megalapították Máramarosszigeten, valamint Hollósy József buddhista menedéket vett és megírta a Buddhista Kátét (1893). Ezek alapján a dharma Magyarországon több mint százharminc éve jelent meg. 1933-ban Japánban bódhiszattvaként ismerték el Kőrösi Csoma Sándort. Itthon Hollósy Józsefet a második magyar bódhiszattvának tekintik.[1]
A rábaközi kultúra tartalmaz olyan tárgyi és nyelvi elemeket, amelyek egyértelmű kapcsolatot mutatnak a buddhizmussal. Erről a területről kerültek elő Maitréja buddhaszobrok és egyéb vallási tárgyak. A buddhizmus és a magyarság történelmi kapcsolatának vizsgálata elsősorban nyelvi alapokon lehetséges. Ennek legnevesebb kutatója Kőrösi Csoma Sándor volt.[2]
A hazai buddhizmusban számos irányzat képviselteti magát és mindegyik egy független intézmény saját "igazság-" és eszmerendszerrel. A különböző irányzatok egymást tolerálva és legtöbbször tisztelve élnek egymás mellett, de viszonylag kevés párbeszédet folytatnak.[3]
Magyarországon ezidáig 11 sztúpát adtak át hivatalosan: Budapesten 4, Budakeszin, Bükkmogyorósdon (Csernelyben), Zalaszántón, Tar községben, Becskén, Mánfán és az uszói tanyán. A zalaszántói 36 méter magas és 24 méter széles Béke sztúpa Európa második legmagasabb buddhista-szentélye.[4]
Létezik buddhista gimnázium (A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium)[5][6] és főiskola (A Tan Kapuja Buddhista Főiskola)[7] is Magyarországon.
Magyarországon nehéz megbecsülni a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók számát, amelyet a különböző források 5 és 30 ezer közé helyeznek.[8][9][10] A 2022-es népszámláláskor 11 042 fő vallotta magát buddhistának hazánkban.[11]