![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/River_Beatrice_%2528ship%252C_2007%2529_005.jpg/640px-River_Beatrice_%2528ship%252C_2007%2529_005.jpg&w=640&q=50)
Budavári Palota
épületegyüttes Budapest I. kerületében, a Budán székelő királyok lakhelye, a Világörökség része / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.
Budavári Palota | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Település | Budapest |
Alapterület | 4 730 000 m² |
Épült | 14. századtól a 20. századig |
Építész | |
Stílus | gótikus, reneszánsz, barokk |
Jelenlegi funkció | a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthona |
Fenntartó | Magyarország Kormánya |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 400-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, VI |
Felvétel éve | 1987 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Budavári Palota weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budavári Palota témájú médiaállományokat. |
A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.
A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.[1]