![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/BKV_metro.svg/langhu-640px-BKV_metro.svg.png&w=640&q=50)
Budapesti metró
metróhálózat / From Wikipedia, the free encyclopedia
Budapest metróhálózata Budapest közösségi közlekedési hálózatának legnagyobb kapacitású vonalaiból áll. Az első, a népnyelvben kisföldalattinak nevezett vonala a kontinentális Európa első földalatti vasútja (és a világ első elektromos motorvonatokkal kiszolgált földalattija) volt. A következő kettő, szovjet technológián alapuló viszonylata az 1970-es és az 1980-as években épült ki. A negyedik vonal átadására 8 évnyi munkálatokat követően 2014-ben került sor. Az ötödik vonal tervezése előkészítés alatt áll. A hálózat hossza 2014 óta 39,4 km, az állomások száma pedig 52.
Gyors adatok
Budapesti metró | |
![]() | |
A budapesti metró logója (2014. április óta) | |
![]() | |
81–717.2K típusú szerelvény az M3-as metróvonalon | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Város | Budapest |
Működés kezdete | 1896. május 3. |
Járműfajta | metró |
Hálózat hossza | 39,4 km |
Vonalak száma | 4 |
Állomások száma | 52 db |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Maximális sebesség | |
![]() | 50 km/h |
![]() | 70 km/h |
![]() | 80 km/h |
![]() | 80 km/h |
Áramellátás | |
![]() | 600 V DC (felsővezeték) |
![]() ![]() ![]() ![]() | 825 V DC (harmadik sín) |
Üzemeltetés | |
Üzemeltető | Budapesti Közlekedési Zrt. |
Napi forgalom | 1 120 000 fő (2014)[1] |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Budapesti Közlekedési Központ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti metró témájú médiaállományokat. |
Bezárás