Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
a Magyarországi Evangélikus Egyház gimnáziuma From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, közkeletű nevén Fasori Gimnázium a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gimnáziuma. Épülettömbjének része a fasori evangélikus templom.
| Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium | |
 | |
| Alapítva | 1823 |
| Névadó | Városligeti fasor (utca) |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Típus | középiskola |
| Igazgató | Hajdó Ákos |
| OM-azonosító | 035261 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1071 Budapest, Városligeti fasor 17–21 |
| Elhelyezkedése | |
 Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 04′ 26″ | |
 | |
| A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
Az iskola 1823-ban kezdte meg működését a Deák téren. 1864-ben a Sütő utcába költözött, majd 1904-ben került végleges helyére, a Városligeti fasorba, ahonnan mai nevét nyerte. A 20. század első felében fiúiskola működött itt (a leányiskola a mai Deák Téri Evangélikus Gimnázium épületében volt). 1952-től beszüntették működését, majd a rendszerváltás után, 1989-ben Gyapay Gábor történész szervezte újjá az intézményt. A XX. század elején a világ egyik legjobb iskolájának számított, a hírnevét megalapozó kiváló pedagógusoknak és tanítványoknak köszönhetően. Az iskola nem szerepel a HVG 2023-as középiskolai rangsorának az első 100 helyén.
Schedius Lajos akadémikus oktatási elvei alapján, 1823-ban indult el gimnázium. Kezdetben a mai Deák téren, majd 1864-től a Sütő utcában folyt a tanítás. Később ez a hely is szűknek bizonyult. Glosius Dániel és felesége, Artner Sarolta alapítványa, valamint a magyar állam támogatása tette lehetővé, hogy a gimnázium 1904-től új, tágasabb épületben működhessen a Városligeti fasorban.
Az 1945 után hatalomra kerülő kommunista diktatúra ellehetetlenítette az egyházi iskolák életét, így 1952-től a fasori gimnáziumban megszűnt a tanítás.
1989-ben az evangélikus egyház oktatási célra visszakapta az épületet. Ebben nagy szerepük volt az öregdiákoknak, köztük a Nobel-díjas Wigner Jenőnek. 37 év után nagy lendülettel indult meg az iskola felszerelése és az oktatás dr. Gyapay Gábor volt fasori tanár igazgatásával, valamint számos egykori fasori és Deák téri tanárral.[1]
A gimnázium növendéke volt többek között báró Podmaniczky Frigyes politikus, író, országgyűlési képviselő, Neumann János matematikus, Harsányi János, a közgazdasági Nobel-emlékdíj (1994) díjazottja és a Nobel-díjas (1963) Wigner Jenő fizikus. Itt folytatta középfokú tanulmányait Faludy György, Kossuth-díjas költő, műfordító, író is.
A gimnázium diákjai közül került ki számos tudós, köztük a Magyar Tudományos Akadémia több mint harminc tagja, továbbá kiváló orvosok, különböző művészeti ágak jeles képviselői és más kiemelkedő személyiségek.
A fasori épületegyüttes Pecz Samu tervei alapján készült.
A kapcsolódó díszes, neogótikus stílusú, kéthajós evangélikus templom nevezetessége a Benczúr Gyula által festett oltárkép, amely a napkeleti bölcsek hódolását ábrázolja a gyermek Jézus előtt. Az impozáns színes ablaküvegek – Róth Miksa alkotásai – a II. világháború alatt megrongálódtak, de a 2002-es felújítás óta ismét eredeti formájukban ékesítik a templomot.[2]
- Az iskola honlapja
- Frenkl Róbert: Fasori Gimnázium újraindítása História 2002/01.
- https://web.archive.org/web/20051027143621/http://mesterestanitvany.btk.ppke.hu/Tarnoki_fasorigimnazium.htm
- Hálaadás és eufória a kényszerszünet után Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Evangélikus.hu, 2019
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
