Budai Váralagút
From Wikipedia, the free encyclopedia
A budapesti Várhegy-alagút vagy budai Váralagút – a köznyelvben egyszerűen csak Alagút – a Széchenyi lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú alagút. Áthalad rajta a 16-os, 105-ös, 178-as, 216-os és 916-os buszjárat.
Budai Váralagút | |
Az alagút keleti bejárata a Duna felől, 2007. augusztus 23. | |
Elhelyezkedése | Várhegy |
Funkció | közúti alagút |
Teljes hosszúság | 350 m |
Sávok száma | 2 |
Építés kezdete | 1853. február 10. |
Átadás ideje | 1857. április 30 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 15″47.4975, 19.0375 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Váralagút témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szükségességét Széchenyi István vetette fel, Ürményi József 1852-ben[1] társulatot hozott létre a megépítésére. Az építkezést 1853-ban kezdték meg Clark Ádám tervei szerint. 1857-ben adták át a forgalomnak,[2] A használatáért 1918-ig díjat kellett fizetni. Keleti kapuzata eklektikusan klasszicizáló stílusban épült. Nyugati kapuja a háború alatt elpusztult, ezt 1949-ben újraépítették.
Az alagút Clark Ádám tér felőli végén található a Lánchíd hídmesterének szolgálati lakása.[3] Az alagút déli oldalán járda fut végig, ennek használata azonban gyalogosoknak nem ajánlott az autók keltette zaj és a levegő szennyezettsége miatt, erre az ott kifüggesztett tábla is felhívja a figyelmet. Az alagút keleti kijáratának tetején szintén tábla figyelmeztette az embereket arra, hogy a kapuzat tetején korábban felállított drótkerítésen kívülre kimászni tilos.[4] 2013-ban felújították az alagút kapuzatának tetejét és új korlátot is építettek a halálos balesetek megakadályozására, mely városképileg is illeszkedik a környezetbe.[5]
Az alagút mosását a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. minden évben kétszer, tavasszal és ősszel szokta elvégezni,[6] ilyenkor rendszerint három-négy napon keresztül minden nap éjjel 11 és 12 óra közöttől hajnali 4 óráig teljes szélességében lezárják a forgalom elől.