Bourbon-ház
európai uralkodócsalád / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bourbon-ház (franciául: Maison de Bourbon) egy francia eredetű uralkodócsalád, ami a Capeting-dinasztiából ered. Franciaországban először a 16. században kerültek hatalomra, a 18. századra pedig elfoglalták Spanyolország, Nápoly, Szicília és Parma trónját is. Az uralkodóház tagjai adják a mai Spanyolország királyait és Luxemburg nagyhercegeit.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Bourbon-ház | |
Maison de Bourbon Királyi uralkodóház | |
Ország | Franciaország Spanyolország Két Szicília Parma Luxemburg |
Nemzetiség | francia |
Alapítva | 1272 |
Alapító | Róbert, Clermont grófja |
Utolsó tag | X. Károly (Franciaországban) I. Róbert (Parmában) II. Ferenc (Két Szicíliában) |
Feje | VI. Fülöp (Spanyolországban) Henrik (Luxemburgban) |
Főág | Capeting-dinasztia |
Titulus | Anjou hercege Bourbon hercege Franciaország dauphinje Franciaország királya Spanyolország királya Két Szicília királya Parma hercege Luxemburg nagyhercege |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bourbon-ház témájú médiaállományokat. |
A Bourbon-házat 1272-ben alapította IX. Lajos francia király legifjabb fia, Róbert, Clermont grófja, amikor feleségül vette a Bourbon uradalom örökösnőjét. 1527-ben, III. Károly, Bourbon hercegének halálával az uralkodóház főága kihalt, ezzel a Bourbon–Vendôme-i ág vált a család genealógiailag rangidős ágává. 1589-ben, a Valois-házi III. Henrik francia király fiúutód nélküli halálakor III. Henrik navarrai király örökölte a francia trónt, egyesítve Navarrát a Francia Királysággal. A Bourbonok uralkodtak az országban egészen 1792-ig, a francia forradalomig, majd Bonaparte Napóleon 1815-ös végleges bukását követően ismét trónra kerültek 1830-ig, a júliusi forradalomig, amikor is végleg trónfosztották őket.
1700-ban, a Habsburg-házból való II. Károly spanyol király unokaöccsét, Fülöp, Anjou hercegét, XIV. Lajos francia király második unokáját nevezte meg utódjának a spanyol trónra. Bár Bourbon királyok ültek mind Francia, mind pedig Spanyolország trónján, az 1713-as utrechti békeszerződésben kikötötték, hogy a két ország trónja sosem egyesülhet, a két királyság uralkodói pedig nem formálhatnak igényt a másik fél címére. A Spanyol Bourbonok közül kerültek ki később Nápoly és Szicília (majd 1816-tól Két Szicília Királyságának), valamint a Parmai Hercegség (1801 és 1807 között az Etruriai Királyság) uralkodói. A parmai ágból származó Félix, I. Róbert parmai herceg fia 1919-ben vette feleségül Sarolta luxemburgi nagyhercegnőt, ezzel a Bourbon–Parmai-ház a mai luxemburgi nagyhercegek agnációs vonala.