Borhida

Borhida (szlovénül: Borejci, vendül Boréci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Borhida (Borejci)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Csendlak
Rang	falu
Alapítás éve	1421
Polgármester	Franc Horvat
Irányítószám	9251
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	230 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Terület	3,68 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 48″, k. h. 16° 05′ 55″46.680108, 16.098711

Fekvése

Muraszombattól 6 km-re északnyugatra a Lendva jobb partján fekszik, a Ravensko tájon.

Története

A települést 1421-ben "Boryhyda" alakban említik először. 1431-ben és 1436-ban "Borihyda", 1468-ban "Borhida", 1476-ban "Borhyda" néven szerepel a korabeli forrásokban. Köznemesek birtoka volt.^[2] Később az egervári uradalom része. A 17. század végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "BORHÍDA. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Battyáni, és G. Szapáry Uraságok, fekszik hegyek között Mór vizétöl nem meszsze, határja jó termékenységű, ’s minden első Osztálybéli falukat illető tulajdonságokkal megáldattatott."^[3]

Fényes Elek szerint "Borhida, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban 83 kath., 65 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Borhida, 39 házzal és 239 r. kath. és ág. ev. vend lakossal. Postája Ferenczfalva, távirója Muraszombat."^[5]

1910-ben 281, többségben szlovén lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. 2002-ben 251 lakosa volt.

Külső hivatkozások

• Csendlak hivatalos oldala
• Borhida Szlovénia térképén
• A KMN Borejci sportklub honlapja

Jegyzetek

1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye