From Wikipedia, the free encyclopedia
A billenőszekrényes járművek olyan vasúti járművek, melyeknek a járműszekrénye az ívekben való minél nagyobb sebességű haladás érdekében az ív belső oldala felé bedől, illetve bedöntik.
Alapvető kétféle szekrénybillentési elvet különböztethetünk meg, a passzív és az aktív rendszert:
Aktív hidraulikus rendszerek közé tartozik a Fiat Ferroviaria (ma: Alstom) Pendolino-rendszere, míg aktív elektromos rendszer az Adtranz (ma: Bombardier) és a Siemens rendszere.
Az aktív rendszeren belül két jelentősebb alrendszert különböztetünk meg:
Léteznek vegyes rendszerek is, például Japánban, ahol az alapvetően passzív rendszert a bedőlés és a kiegyenesedés folyamán aktívan vezérlik.
A billenőszekrényes járművek alkalmazása a vasútüzemben összetett kihívás az infrastruktúra (vasúti pálya, felsővezeték, biztosítóberendezés) és a járművek egymáshoz való kölcsönös hangolásának igénye miatt. Mindkét elemnél a karbantartási költségek bizonyos növekedésével is számolni kell. Nem minden esetben gazdaságos tehát a billenőszekrényes járművek alkalmazása, azok alkalmazását körültekintő vizsgálatok kell, hogy megelőzzék.
Távolabbi rokonok közé tartoznak a harckocsikon és hajókon alkalmazott löveg-stabilizátorok (a pörgettyűs stabilizátorok kivételével). Közúti járművek xenon-fényszóróinál is használnak hasonló elven működő, a fényszóró-beállítások stabilizálására szolgáló szerkezetet.
A szekrénybillentés lehetővé teszi, hogy a járművek szekrénye akár 8°-kal is az ív belseje felé billenjen, mely a járműre ható centrifugális erők hatását csökkenti és ívekben akár 30%-kal nagyobb sebesség alkalmazását teszi lehetővé anélkül, hogy az utasokra nagyobb oldalgyorsulás hatna. A billenőszekrényes járművek alkalmazásának célja tehát kizárólag az utaskomfort növelése, míg a futóművek fizikája nem változik, így az egyéb okokból érvényben lévő sebességkorlátozások ugyanúgy érvényesek. A billenőszekrényes vonatok a hagyományos vasúti pályákon teszik lehetővé a menetidő csökkentését. Például a Chemnitz és Lipcse között közlekedő 612 sorozatú dízel motorvonatok az 59 perces menetidőt 52 percre csökkentik. Ezzel új, nagyobb ívsugarú vasúti pálya építése válik feleslegessé, a régi pályán, változatlan vonalvezetéssel növelhető a sebesség.
A billenőszekrényes járművek bevezetésével sokszor fellángol a vita, hogy mennyire és egyáltalán kiküszöbölhető az ilyen járműveknél az utasokra ható függőleges irányú mozgás okozta émelygés és tengeribetegség. A hatást befolyásolja a pálya vonalvezetése, így az átmeneti ívek hossza és az ívsugarak gyakorisága, másrészt az egyéni érzékenység is. Az erre hajlamos utasoknak mindenesetre ajánlott menetirányba nézve és nem ablak mellett ülve utazni.
A billenőszekrényes vonatok ötlete már az 1940-es években felmerült az Amerikai Egyesült Államokban. Az első kísérleteket az 1970-es években a spanyolok végezték a még tisztán mechanikus elvű Talgo Pendular-okkal.
Németországban egy billenőszekrényes dízelmotorkocsival végezték az első kísérleteket az Ingolstadt–Treuchtlingen-vasútvonalon, azonban a Deutsche Bundesbahn és a német vasúti-járműipar további hosszú évekig nem foglalkozott a rendszerrel (miután a légrugózáson alapuló rendszer kudarcnak bizonyult), ehelyett azt Olaszországban fejlesztették sorozatéretté és kezdték meg alkalmazását.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
