Biecz
város Lengyelországban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Biecz (kiejtéseⓘ) délkelet–lengyelországi kisváros a Kis-lengyelországi vajdaságban, Gorlice járásban, egyben Biecz község székhelye is. 1257-ben kapott városi rangot. A Ropa folyó mentén fekszik, a Kárpátok előhegyei közelében. Gazdag történelme, középkori műemlékei miatt a lengyel Kárpátalja gyöngyszemének, kis Krakkónak, valamint lengyel Carcassonne-nak is nevezik.[3] 2012. december 31-én 4704 lakosa volt.[4]
Biecz | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
Járás | Gorlice | ||
Rang | községi jogú város | ||
Alapítás éve | 10. század | ||
Polgármester | Urszula Niemiec | ||
Irányítószám | 38-340 | ||
Körzethívószám | +48 13 | ||
Rendszám | KGR | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4445 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 265,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 281 m | ||
Terület | 17,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
![]() | |||
Biecz weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Biecz témájú médiaállományokat. |
A Lengyel–Litván Unió idején a lengyel koronához tartozott.[5] Virágkorát 14. és 15. században élte, királyi városi státusának köszönhetően. Élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Magyarországgal. A 16. század közepéig az egyik legnagyobb lengyel város volt.[6] A 17. századtól fejlődése megtorpant, de így megőrizhette középkori városképét. Ma egy kis, festői turistaváros.[7] számos műemlékkel.[3] Néhány fém- és fafeldolgozó üzem is működik a településen, és van vasútállomása is. A város védőszentje 2007 óta az 1997-ben szentté avatott Szent Hedvig (lengyelül: Jadwiga Andegaweńska), a város egyik jótevője, 14. századi lengyel királynő, aki az Anjou-ház magyar királyi ágából származott.