falu Romániában, Brassó megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Betlen (románul: Beclean, németül: Badlinen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól három km-re nyugatra.
| Betlen (Beclean) | |
 | |
| A betleni ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Betlen |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507010 |
| SIRUTA-kód | 40553 |
| Népesség | |
| Népesség | 978 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 0,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 422 m |
| Terület | 6709 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 58″, k. h. 24° 55′ 26″ | |
 | |
| Betlen weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevét a régi magyar Betlen személynévből kapta, melynek alapja a bibliai Betlehem városa. 1509-ben Bethlen, 1534-ben Bettlehem, 1854-ben Beclean néven említették.
Fogarasföldi jobbágyfalu volt. Báthori István egy pusztulása után, 1576-ban szabadságot és hatévi adómentességet ígért azoknak a szász jobbágyoknak, akik Betlenbe települtek, cserébe kötelesek voltak a falut megújítani. A román lakosságot ekkor külön falurészbe telepítették. A jezsuiták rekatolizálták a 44 beköltöző szász családot, akik a 17. század elején tértek vissza az evangélikus hitre. 1612-ben szász lakói már azért folyamodtak a fogarasi várkapitányhoz, hogy a magyar református lelkész helyett szász evangélikust tarthassanak.[2] 1632-ben a fogarasi fiskális uradalom 60 román és 20 szász jobbágycsaládja (köztük négy halász és két kőműves), tíz nemesi család, az ő négy jobbágyuk, öt szabados kocsis, három szabados lovász, egy szabados, egy szász és egy román pap lakta. Itt volt a fogarasi vár portörő malma is.[3] A század folyamán többször mezővárosként említették. A románok a szindia, a szászok a folnagy vezetésével külön falutanácsot működtettek, de kifelé a két tanács közösen képviselte a települést. Evangélikus egyháza 1640-től a század végéig a fogarasföldi református egyházmegye irányítása alatt állt. 1722-ben 37 kisbojár és 312 jobbágy élt benne. 1766-ban evangélikus egyháza mindössze egy férfiból és két nőből állt. 1831-ben az utolsó szász pap is távozott a faluból. Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. 1839-ben Fogaras vidéke egyik járásának székhelye is volt.[4]
Itt született 1930-ban Szabó Sándor filozófus, egyetemi docens, szerkesztő, politikai cikkíró, könyvkiadó igazgatója.
.jpg)
.svg){kind=small}
