Betelgeuze
az Orion csillagkép főcsillaga / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Betelgeuze[3] (kiejtve: betelgeuze [4]) vagy α Orionis 548 fényév távolságban lévő félszabályos változócsillag.[5] Az Orion csillagkép főcsillaga, egyben a második legfényesebb csillag a csillagképben, és az égbolt kilencedik legfényesebb csillaga. Az Orion téglalapjának északkeleti sarokpontja. Bár a Bayer-féle jelölés szerint az Orion csillagkép alfája, nincs olyan fényes, mint a Rigel (β Orionis). A nagy Téli Háromszög egyik jellegzetes csillaga. Neve arab eredetű, a Yad al-Jauzā (Orion keze) elírásából keletkezett (ezért lett B betűs).
Betelgeuze | |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Orion csillagkép |
Távolság | 548 fé, 168 pc |
Látszólagos fényesség | 0,42[1] |
Abszolút fényesség | -5,14 |
Színkép típusa | M1-M2Ia-Iab[2] |
Pályaadatok | |
Évi parallaxis | 6,55 milliívmásodperc |
Radiális sebesség | 21,91 km/s |
Sajátmozgás | |
rektaszcenzióban | 27,54 mas/év |
deklinációban | 11,3 mas/év |
Fizikai adatok | |
Sugár | 764 R☉ |
Tömeg | 16,5 - 19 M☉ |
Luminozitás | +60000 L☉ |
Forgási adatok | |
Radiális forgási sebesség | 5,0 km/s |
A Betelgeuze M2Iabh típusú vörös szuperóriás, az egyik legnagyobb fizikai méretű ismert csillag, átmérője a Napénak kb 764-szerese, tömege becslések szerint 16,5–19 naptömeg (korábban a tömegét nagyobbnak gondolták).[6] Az utóbbi 15 évben, 1993-tól azonban fokozatos összehúzódáson ment keresztül, átmérője 15%-kal lett kevesebb, mint az interferométeres mérések kezdetén, ami nem zárja ki, hogy a nem túl távoli jövőben szupernóva váljon belőle.[7][8] A csillag gyorsan veszít anyagot, a csillag átmérőjénél hatszor nagyobb anyagcsóva nyúlik ki belőle, emellett felszínén valószínűleg igen nagy méretű konvekciós cellák vannak.[9] Mindez életkorához képest (amely mindössze kb. 8-9 millió év) rendkívül gyors csillagfejlődést mutat.
A Betelgeuze azon kevés csillag egyike, amelyről sikerült nem pontszerű, hanem a csillag kiterjedését mutató felvételt készíteni a Hubble űrtávcsővel.