Berthold bajor herceg
Bajorország hercege / From Wikipedia, the free encyclopedia
Berthold (900 körül – 947. november 23.) bajor herceg 938 és 947 között, és 927-től Karintia grófja. Luitpold és Sváb Kunigunda fia.
Berthold bajor herceg | |
Bajor Hercegség | |
Uralkodási évei | 938 – 947 |
Elődje | Eberhard |
Utódja | I. Henrik |
Uralkodóház | Luitpolding-ház |
Született | |
Elhunyt |
|
Édesapja | Luitpold bajor herceg |
Édesanyja | Sváb Kunigunda |
Testvére(i) | Arnulf bajor herceg |
Gyermekei | III. Henrik bajor herceg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berthold bajor herceg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A bajor hercegi címre Ottó király emelte, miután Berthold fivére, Arnulf meghalt, unokatestvérét, Eberhardot pedig megfosztották címétől. Berthold a 938-as csatározások idején tanúsított függetlenségének köszönhette a császár támogatását. A hercegi cím háborítatlan birtoklásának, azaz a császári jóváhagyás fejében Berthold lemondott területén a püspökválasztáról, és a királyi birtokok kezelésében is kevesebb szabadsága volt.
943. augusztus 12-én Berthold győzelmet aratott az újonnan betörő magyarok felett Wels mellett.
Bármennyire is hűséges volt Berthold a német királyhoz, utódjául mégsem fiát, Henriket, hanem Ottó fivérét, I. Henriket jelölték a bajor hercegi címre. Berthold fia Henrik csak később, II. Ottó királysága alatt kapta meg a karintiai hercegi (976-978 és 985-989), valamint a bajor hercegi (983-985) címet. 930-ban megkapta a Vintschgau(wd) hercegi címet.
Berthold jelentős sikereket aratott a későbbi Stájerországi területek térítésében.
Berthold herceg földi maradványai Niederalteich városának temetőjében nyugszanak.