Benedek Marcell
(1885-1969) író, irodalomtörténész, műfordító, színikritikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere. Benedek Elek író és Fischer Mária fia, Benedek András és Benedek István apja. Író álneve: Marcellus. A 20. század első felének ismert ellenzéki irodalomkritikusa, munkássága 1945 után is folytatódott. Számos műfordítása és monográfiája mellett szerkesztője volt az 1927-es Irodalmi lexikonnak és főszerkesztője az 1963–1965-ös három kötetes Magyar irodalmi lexikonnak is.
Gyors adatok
Benedek Marcell | |
Benedek Marcell fényképe az 1920-as évek elejéről | |
Született | Benedek Marcell 1885. szeptember 22. Budapest |
Elhunyt | 1969. május 30. (83 évesen) Budapest |
Álneve |
|
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | |
Szülei | Benedek Elek |
Foglalkozása | |
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1907) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (611-174. templomi fülke)[2][3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Marcell témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás