![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Beograd_collage.jpg/640px-Beograd_collage.jpg&w=640&q=50)
Belgrád
Szerbia fővárosa / From Wikipedia, the free encyclopedia
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is,[4][5] szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd ejtése) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Először az i. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római kolóniává vált mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól ismét csak Szerbia fővárosa.
![]() | Ez a szócikk Belgrádról szól. Hasonló címmel lásd még: Kisbelgrád. |
![]() | Hasonló cikkcímek és megnevezések: Belgrade (egyértelműsítő lap) |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Belgrád (Београд / Beograd, régi magyar neve: Nándorfehérvár) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Körzet | Belgrád | ||
Rang | főváros | ||
Alapítás éve | I. e. 279[1] | ||
Polgármester | Aleksandar Šapić | ||
Irányítószám | 11000 | ||
Körzethívószám | +381 (0)11 | ||
Rendszám | BG | ||
Testvérvárosok | Lista Kijev (2002. június 4. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 197 714 fő (2022)[2] | ||
Népsűrűség | 427 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 117 m | ||
Terület | 3222,7[3] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Belgrád weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Belgrád témájú médiaállományokat. |
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Belgrád városmegye lakossága 2011-ben hivatalosan 1 659 440 fő,[6] amíg maga a városé 1 166 763 fő.[7] Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa.
Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a vinča–tordosi kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, ezt a szlávok betelepülése követte, a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták, 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor is Magyarországhoz került). Ezen státusát 1841-ben visszanyerte, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el. A 20. században a sokféle változáson átment Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 1992-ig, amikor a föderatív jugoszláv államból kivált államok után már csak Szerbia és Montenegró fővárosa maradt, 2006-tól pedig a független Szerbia fővárosa.
Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-án fekszik, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.
A várost és várát számos alkalommal ostromolták. 1456. július 4–22. között a nándorfehérvári csatában Szilágyi Mihály és Hunyadi János fontos győzelmet arattak II. Mehmed oszmán szultán ostromló hadserege fölött, több évtizedre visszavetve a török hatalom balkáni terjeszkedését.