Az Egyesült Királyság földrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Egyesült Királyság, hivatalos nevén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul: United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) Nyugat-Európában elhelyezkedő szigetország, melynek összterülete 242 910 km²,[1] fővárosa London, az ország lakosainak száma 67,22 millió fő (2020).[1]
Egyesült Királyság | |
Domborzati térkép | |
é. sz. 54° 00′, ny. h. 2° 30′54, -2.5 | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Nyugat-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 80. |
Teljes terület | 242 910 km² |
Partvonal | 12 430 km |
Környező országok | Írország |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Ben Nevis, 1343 m |
Legalacsonyabb pont | The Fens, -5 m |
Leghosszabb folyó | Severn, 392 km |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Neagh-tó, 388 km² |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | óceáni |
Domborzat | hegyvidék |
Természeti kincsek | kőolaj, földgáz |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesült Királyság témájú médiaállományokat. |
A szigetország maga is több szigetből áll, főszigete a Brit-sziget, melyen Anglia, Skócia és Wales helyezkedik el, míg az Ír-szigeten Észak-Írország tartozik az Egyesült Királysághoz. Wales 1536-ban, Skócia 1707-ben csatlakozott Angliához, míg Észak-Írország 1801-ben lett a királyság része.
A brit fősziget, azaz Nagy-Britannia helyzete igen kedvező, mivel csak tengeri határai vannak, csupán a királyság északír területe határos szárazföldön Írországgal. A fősziget alakjánál fogva nincs olyan pontja, mely 120 kilométernél távolabb lenne a tengertől. A legközelebbi szárazföld (Írország kivételével) Franciaország, melytől a 33 kilométer széles Doveri-szoros választja el. Nagy-Britannia gazdaságilag igen fejletlen volt egészen 1492-ig, Amerika felfedezéséig, földrajzi helyzete azonban ezektől az időktől igen előnyössé vált számára.