Ausztrália eddig kilenc alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
| Ausztrália | |
 | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó |  |
| Nemzeti válogató | Eurovision: Australia Decides |
| Nemzeti döntő | 2019–2020, 2022 |
| Belső kiválasztás | 2015–2018, 2021, 2023 |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 9 (7 döntő) |
| Első részvétel | 2015 |
| Legjobb eredmény | 2. (2016) |
| Legrosszabb eredmény | 14. (2021 elődöntő) |
| Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 1539 (14.) |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap | Az SBS eurovíziós honlapja Ausztrália profilja a eurovision.tv-n |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az ausztrál műsorsugárzó a Special Broadcasting Service (SBS), amely társult tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 2015-ben csatlakozott a versenyhez.
Évről évre
Az ausztrál SBS televízió több mint 30 éve, 1983 óta közvetíti az Eurovíziós Dalfesztivált. A dalfesztivál évről évre népes nézőközönséget vonz és nagy népszerűségnek örvend Ausztráliában, elsősorban az ország erőteljes európai politikai és kulturális kapcsolatai miatt.
2009-ben volt először önálló ausztrál kommentátora a versenynek Julia Zemiro és Sam Pang személyében. 2017 óta Myf Warhurst és Joel Creasey kommentálja a műsort az ausztrál nézőknek.
Ausztrália 2014-ben küldött egy vendégprodukciót, melyet versenyen kívül, a második elődöntő szavazási szünetében közvetítettek. Ekkor Jessica Mauboy adta elő Sea of Flags című dalát, mely kifejezetten erre az alkalomra íródott.
2015. február 10-én az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy a hatvanadik Eurovíziós Dalfesztivál alkalmából Ausztrália is versenyezhet a dalfesztiválon.[1] Emellett jogot kaptak arra, hogy szavazzanak mindkét elődöntőben és a döntőben is. Erre korábban egyetlen ország esetében sem volt példa. Az ausztrál versenyző közvetlenül a döntőbe jutott, és ugyanazokkal a feltételekkel versenyzett, mint a többi ország. Minden ország szavazhatott az ausztrál dalra is, viszont továbbra is fennállt az a szabály, hogy senki sem szavazhat a saját országára. Ausztrália automatikus döntőbe jutásának az volt a magyarázata, hogy nem szerették volna, ha csökkenti a többi, elődöntőkön résztvevő országok döntőbe jutási esélyét. Az ország első hivatalos indulója Guy Sebastian és a Tonight Again című dal végül az 5. helyet szerezte meg a bécsi döntőn. Ha Ausztrália megnyerte volna a versenyt, akkor az SBS lett volna a társ-házigazdája a következő versenynek, melyet egy európai országban rendeztek volna meg egy EBU-tag műsorszolgáltató társasággal közösen.
Ausztrália az eredeti tervek szerint csak egyszeri lehetőséget kapott a részvételre, viszont ha megnyerte volna a versenyt, akkor jogot nyert volna arra, hogy a következő Eurovízión is részt vegyen. Később, 2015. november 17-én bejelentették, hogy az ország a soron következő, stockholmi versenyen is indulhat, ezúttal viszont részt kell vennie az egyik elődöntőben. Az SBS Dami Im dél-koreai származású énekesnő Sound of Silence című dalát választotta az ország képviseletére, így ő lett az első ázsiai énekes az Eurovízión. 2016-ban új szavazási rendszert vezettek be; az 1975-2015 között használatos rendszer szerint Ausztrália nyerte volna a 2016-os versenyt. Az új szabályok értelmében viszont a második helyen végeztek. 2017-ben Isaiah Firebrace-el a 9. helyezést érték el, 2018-ban pedig eddigi legrosszabb eredményüket (20. hely) szerezték meg a 2014-ben vendégprodukcióként fellépő Jessica Mauboy-al. 2019-ben bejelentették, hogy ezúttal a szigetország először nemzeti döntővel választja ki indulóját, aki végül Kate Miller-Heidke és a Zero Gravity című dal lett.[2] Nem sokkal a döntő után az EBU bejelentette, hogy öt évre meghosszabbítják Ausztrália részvételét a dalversenyen.[3]
2020-ban Montaigne és a Don’t Break Me nyerte el az indulás jogát a nemzeti döntőn, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Az ausztrál műsorsugárzó jóvoltából az énekesnő lehetőséget kapott az ország képviseletére a következő évben egy új versenydallal, melynek címe Technicolour volt. Április 20-án az SBS bejelentette, hogy az ország delegációja nem tud a helyszínre utazni, ezért az énekesnő előre felvett live-on-tape produkciójával versenyeztek.[4] Ausztrália volt az első és egyetlen ország, amelyik bejelentette, hogy nem vesznek részt élőben a versenyen. A május 18-i elődöntőben végül az ország eurovíziós történelme során először nem sikerült kvalifikálni magát a döntőbe. A következő évben azonban bejutottak a döntőbe, ahol tizenötödik helyen végeztek Sheldon Riley-val. 2023-ban a Voyager versenyzett Ausztrália színeiben Liverpoolban, akik az elődöntő megnyerése után a döntőben kilencedik helyezettek lettek. 2024-ben másodjára nem jutottak tovább a döntőbe, azonban 7 pont választotta el az országot képviselő Electric Fieldset a továbbjutástól.
Nyelvhasználat
A nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-ig volt érvényben, vagyis Ausztrália 2015-ös debütálásakor már szabadon megválaszthatták az indulók, hogy milyen nyelvű dallal neveznek.
Ausztrália eddigi nyolc versenydalának mindegyike teljes egészében angol nyelvű volt. 2024-es dal tartalmazott egy többször ismételt kifejezést az ausztrál yankunytjatjara nyelven is.
Nem meglepő, hogy Ausztrália a szabad nyelvhasználat éveiben is a saját nyelvén énekelt, hiszen hagyományosan előnynek tekintik, ha valaki angol nyelvű dallal nevez. A többi részt vevő ország – melyeknek nem hivatalos nyelve az angol – gyakran angol nyelvű dalokkal nevezett, amikor lehetőség volt rá.
Nemzeti döntő
Ausztráliában nem alakult ki hagyományos, minden évben megrendezett nemzeti válogató. 2015 és 2018 között az ausztrál köztévé belső kiválasztással választotta ki az előadókat és dalokat. 2019-ben először rendeztek nemzeti döntőt Eurovision: Australia Decides névvel.[5] A sorozat egyfordulós volt, összesen tíz dal versenyzett az eurovízióra való kijutásért, ahol egy többtagú szakmai zsűri és a nézők választották ki az ausztrál eurovíziós dalt. 2020-ban nem változtattak a formátumon, azonban 2021-ben nem rendezték meg a műsort, mivel a 2020-as képviselőjük új lehetőséget kapott a műsorszolgáltatótól, miután elmaradt a verseny a Covid19-pandémia miatt.[6] 2022-től ismét ezzel a műsorral választják ki dalukat a versenyre.[7]
| Év | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Döntő | Pontszám | Elődöntő | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2015 | Guy Sebastian | Tonight Again | Ma éjjel újra | 5. | 196 | Automatikusan döntős | |
| 2016 | Dami Im | Sound of Silence | A csend hangja | 2. | 511 | 1. | 330 |
| 2017 | Isaiah | Don’t Come Easy | Nem jön könnyen | 9. | 173 | 6. | 160 |
| 2018 | Jessica Mauboy | We Got Love | Szeretet kaptunk | 20. | 99 | 4. | 212 |
| 2019 | Kate Miller-Heidke | Zero Gravity | Nulla gravitáció | 9. | 284 | 1. | 261 |
| 2020 | Montaigne | Don’t Break Me | Ne törj össze! | Elmaradt a verseny | |||
| 2021 | Montaigne | Technicolour | Színpompa | Nem jutott be a döntőbe | 14. | 28 | |
| 2022 | Sheldon Riley | Not the Same | Nem ugyanaz | 15. | 125 | 2. | 243 |
| 2023 | Voyager | Promise | Ígéret | 9. | 151 | 1. | 149 |
| 2024 | Electric Fields | One Milkali (One Blood) | Egy vér | Nem jutott be a döntőbe | 11. | 41 | |
| 2025 | |||||||
2015–2024
|
Ausztrália a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Ausztrália a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Ausztrália még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országnak: Albánia
Ausztrália még sosem kapott pontot az elődöntőben a következő országtól: Luxemburg
|
Ausztrália a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Ausztrália a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Ausztrália még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Albánia, Fehéroroszország, Görögország, Magyarország, Montenegró és San Marino
Ausztrália mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben
| Év | Rendező | Kommentátor | Pontbejelentő |
|---|---|---|---|
| 1983–2000 | kommentár nélkül vagy kommentár a BBC-n keresztül | Nem vettek részt | |
| 2001 |  Koppenhága | Mary Coustas | |
| 2002 |  Tallinn | kommentár a BBC-n keresztül | |
| 2003 |  Riga | Des Mangan | |
| 2004 |  Isztambul | ||
| 2005–2008 | Nem vettek részt és nem közvetítették a versenyt | ||
| 2009 |  Moszkva | Julia Zemiro és Sam Pang | Nem vettek részt |
| 2010 |  Oslo | ||
| 2011 |  Düsseldorf | ||
| 2012 |  Baku | ||
| 2013 |  Malmö | ||
| 2014 | Koppenhága | ||
| 2015 |  Bécs | Lee Lin Chin | |
| 2016 | Stockholm | ||
| 2017 |  Kijev | Myf Warhurst és Joel Creasey | |
| 2018 |  Lisszabon | Ricardo Gonçalves | |
| 2019 |  Tel-Aviv | Electric Fields | |
| 2021 |  Rotterdam | Joel Creasey | |
| 2022 |  Torino | Courtney Act | |
| 2023 | .svg){kind=small} Liverpool | Catherine Martin | |
| 2024 | Malmö | Danny Estrin | |
| 2025 |  Bázel | ||
Marcel Bezençon-díj
| Kategória | Év | Előadó | Dal | Zeneszerző(k) Szöveg / zene |
Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | ||||||
| Zeneszerzői díj | 2016 | Dami Im | Sound of Silence | Anthony Egizii és David Musumeci | 2. | 511 |  Svédország, Stockholm |
| 2019 | Kate Miller-Heidke | Zero Gravity | Kate Miller-Heidke és Keir Nuttall | 9. | 285 |  Izrael, Tel-Aviv | |
Guy Sebastian Bécsben (2015)
Jessica Mauboy Lisszabonban (2018)
Kate Miller-Heidke Tel-Avivban (2019)
Sheldon Riley Torinóban (2022)
Az Electric Fields Malmőben (2024)
._Photo_347.jpg)
.jpg)
.jpg)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
