Ausztrália nemzeti labdarúgócsapata From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ausztrál labdarúgó-válogatott Ausztrália nemzeti csapata, amelyet az Ausztrál labdarúgó-szövetség (Angolul: Football Federation Australia) irányít. Beceneve Socceroos (szójáték a csak Ausztráliában élő kenguru angol nevével: kangaroo).
 Ausztrália | |||||||||||||||
| Ausztrál labdarúgó-szövetség | |||||||||||||||
 | |||||||||||||||
| Beceneve(i) | Socceroos | ||||||||||||||
| Szövetség neve | Football Federation Australia | ||||||||||||||
| Konföderáció | AFC (Ázsia) | ||||||||||||||
| Szövetségi kapitány | Graham Arnold[1] | ||||||||||||||
| Csapatkapitány | Mathew Ryan | ||||||||||||||
| Legtöbb válogatottság | Mark Schwarzer (109) | ||||||||||||||
| Legtöbb válogatott gól | Tim Cahill (50) | ||||||||||||||
| Legfiatalabb válogatott játékos | James Holland | ||||||||||||||
| FIFA-kód | AUS | ||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Ranglista helyezések | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Első hivatalos mérkőzés | |||||||||||||||
1922. június 17., Dunedin, Új-Zéland  Új-Zéland 3 - 1 Ausztrália  | |||||||||||||||
| Legnagyobb győzelem | |||||||||||||||
2001. április 11., Coffs Harbour, Ausztrália Ausztrália 31 - 0 Amerikai Szamoa  | |||||||||||||||
| Legnagyobb vereség | |||||||||||||||
1955. szeptember 17., Adelaide, Ausztrália Ausztrália 0 - 8 Dél-afrikai Köztársaság .svg){kind=small} | |||||||||||||||
| Nemzetközi szereplések | |||||||||||||||
| Labdarúgó-világbajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Ázsia-kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| OFC-nemzetek kupája | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Konföderációs kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Az infobox utoljára frissítve: 2022. november 8. | |||||||||||||||
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ausztrália tradicionálisan Óceánia egyik legerősebb csapata és az egyetlen válogatott a világon, melynek sikerült megnyernie két konföderáció kontinentális tornáját is. Az OFC-nemzetek kupáját négy (1980, 1996, 2000, 2004), az Ázsia-kupát egy (2015) alkalommal nyerték meg. Hatszor jutottak ki a világbajnokságra, először 1974-ben, majd 2006 és 2022 között valamennyi tornán részt vettek. Négyszer szerepeltek a konföderációs kupán is, ahol a legjobb helyezésük egy ezüstérem, amit az 1997-es tornán szereztek.
Az ausztrál labdarúgó-válogatottat 1922-ben egy új-zélandi túra alkalmával alapították, amin a csapat 2 vereséget és egy döntetlent értek el. Az ezt követő 36 évben Dél-Afrika, Kanada, India és Új-Zéland ellen játszották a válogatott mérkőzéseik zömét. 1951. június 30-án történetük legnagyobb arányú vereségét szenvedték el Angliával szemben, amikor 17–0 arányban kikaptak. Első komolyabb szereplésükre az 1956. évi melbourne-i nyári olimpiai játékok labdarúgótornáján került sor, ahol házigazdaként 2–0-ra verték Japánt az első fordulóban, a negyeddöntőben viszont 4–2-re kikaptak Indiától. Az 1966-os világbajnokság selejtezőiben indultak először, de Észak-Korea ellen oda-vissza vereséget szenvedtek és nem jutottak ki az angliai tornára. Az 1970-es világbajnokság selejtezőinek a rájátszásában Izrael ellen 2–1-es összesítésben maradtak alul. 1974-ben azonban megtört a jég és kijutottak az NSZK-ban rendezett világbajnokságra, ahol 0–0-ás döntetlent játszottak Chilével, míg az NDK-tól 2–0-ás a házigazda NSZK-tól pedig 3–0-ás vereséget szenvedtek. Ekkor zömében amatőr játékosokkal vettek részt a tornán. Ez volt Ausztrália történetének egyetlen világbajnoki szereplése egészen 2006-ig, bár több alkalommal is nagyon közel voltak a kijutáshoz, de a pótselejtezők során rendre elpártolt mellőlük a szerencse. 1986-ban Skócia, 1994-ben Argentína, 1998-ban Irán, 2002-ben Uruguay bizonyult jobbnak és jutott ki az aktuális világbajnokságra. A sikertelenség azonban nem volt hatással Ausztrália szereplésére az erős európai és dél-amerikai válogatottakkal szemben. 1988-ban 4-1-re verték a regnáló világbajnok Argentínát, 1997-ben 0–0-ás döntetlent játszottak Brazíliával a csoportkörben és 1–0-ra legyőzték Uruguayt az 1997-es konföderációs kupa elődöntőjében. 2001-ben 1–0-ra verték Franciaországot a csoportban és 1–0-ra Brazíliát a 2001-es konföderációs kupa bronzmérkőzésén. 2003-ban a Boleyn Groundon 3–1-re legyőzték Angliát Wayne Rooney debütáló mérkőzésén. A csapat legnagyobb győzelme világrekord: 2001. április 11-én 31–0-ra verték Amerikai Szamoát.
2005 elején az Ausztrál labdarúgó-szövetség tárgyalásokat kezdeményezett az Ázsia labdarúgó-szövetséghez (AFC) való csatlakozásról és az Óceániai labdarúgó-szövetség elhagyásáról. A közvélekedés és az ausztrál labdarúgás körüli nevezetes személyek, mint Johnny Warren is azon a véleményen volt, hogy Ausztrália fejlődésének egyetlen módja az, ha elhagyja az Óceániai szövetséget. Március 13-án az AFC végrehajtó bizottsága döntést hozott és meginvitálta Ausztráliát a csatlakozásra, amit az OFC végrehajtó bizottsága egyhangúlag elfogadott, a FIFA pedig 2005. június 30-án jóváhagyta.[4] Hivatalosan 2006. január 1-től váltak az AFC tagjává, de addig is OFC tagjaként kellett pályára lépniük a 2006-os világbajnokság selejtezőiben. A 2005-ös konföderációs kupát követően az akkori szövetségi kapitány Frank Farina lemondott és a helyére a holland Guus Hiddinket nevezték ki. A pótselejtezőben a világranglista 18. helyén álló Uruguayjal találkoztak. Jamaica ellen egy 5–0-ás győzelemmel hangolódtak a megmérettetésre. Az első találkozót 1–0-ra elveszítették, a visszavágót négy nappal később Sydneyben rendezték. Az ausztrálok 80 ezer néző előtt Mark Bresciano góljával 1–0-ra győztek és következett a hosszabbítás, ahol nem született gól. A büntetőpárbajban 4–2 arányban jobbnak bizonyultak köszönhetően az ausztrál kapus Mark Schwarzer két védésének is. Ausztrália 32 év után jutott ki ismét a világbajnokságra.[5][6] A FIFA ranglistáján 2006 áprilisában Ausztrália a 42. helyen állt.[7]
A világbajnokság előtt 1–1-es döntetlent játszottak Hollandiával és 2006. május 25-én Melbourne-ben 1–0-ra verték az Európa-bajnoki címvédő Görögországot. A világbajnokságon az F csoportba kerültek, ahol Japán, Horvátország és a címvédő Brazília szerepelt még. Első mérkőzésükön Tim Cahill 84. és 89., illetve John Aloisi 92. percben szerzett góljával 3–1-re legyőzték Japánt, ezzel történetük első vb-győzelmét szerezték. A világbajnokságok történetében pedig először fordult elő, hogy egy csapat az utolsó 7 percben három alkalommal is gólt szerezzen. A második mérkőzésükön Brazíliával találkoztak és 2–0-ás vereséget szenvedtek. A harmadik találkozón Horvátországgal játszottak 2–2-es döntetlent, ami elegendőnek bizonyult a továbbjutáshoz. A nyolcaddöntőben Olaszországtól kaptak ki 1–0-ra egy a 93. percben szerzett vitatható tizenegyesgóllal.[8][9]
Graham Arnold irányításával 2007-ben részt vettek az Ázsia-kupán, ahol a keretben 15 olyan játékos volt, akik szerepeltek az egy évvel korábbi világbajnokságon. Az A csoportban Ománnal 1–1-es döntetlent játszottak, Thaiföldet 4–0-ra verték, míg Iraktól 3–1-re kikaptak. A negyeddöntőben Japán ellen 1–1-es döntetlent követően büntetőkkel estek ki. 2007. szeptember 11-én az Argentínától 1–0-ra elszenvedett vereséget követően Graham Arnold távozott és helyére Pim Verbeek került. A 2010-es világbajnokság selejtezőinek 3. körében kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Katar, Irak és Kína előtt megnyerték a csoportjukat, és bejutottak a rájátszásba, ahol hat győzelem és két döntetlen mellett Japán, Katar, Bahrein és Üzbegisztán előtt megnyerték a csoportjukat és kijutottak a dél-afrikai világbajnokságra.
A D csoportba kerültek a háromszoros világbajnok Németország, Ghána és Szerbia társaságában. Első mérkőzésükön 4–0-ás vereséget szenvedtek Németországtól, egyik legjobbjukat Tim Cahillt pedig a kiállította a játékvezető.[10] A második csoportmérkőzésen Ghána ellen 1–1-es döntetlent játszottak, az ausztrálok gólját Brett Holman szerezte. A harmadik találkozón Szerbiát Cahill és Holman góljával 2–1-re legyőzték. Ghánával azonos pontszámmal végeztek, de a rosszabb gólkülönbség miatt nem jutottak tovább a csoportból. Még ebben az évben kijutottak a 2011-es Ázsia-kupára, ahol egészen a döntőig meneteltek és Japántól kaptak ki 1–0-ra hosszabbításban. A soron következő barátságos mérkőzéseken jó eredményeket értek el. Németország 2–1-re, Új-Zélandot 3–0-ra, Wales pedig 2–1-re verték idegenben, míg Szerbiával 0–0-ás döntetlent játszottak. 2012-ben Ausztrália részt vett a Hongkongban rendezett kelet-ázsiai bajnokságon, ahol az előselejtezőben Hongkongot, Észak-Koreát, Guamot és Tajvant megelőzve továbbjutott a Dél-Koreában rendezett négyes döntőbe, ott azonban Japán, Kína és Dél-Korea is megelőzte. 2013. augusztus 26-án Ausztrália a Délkelet-ázsiai labdarúgó-szövetség (ASEAN) teljes jogú tagja lett, de megállapodás született arról is, hogy nem vesznek részt a régió tornáján a délkelet-ázsiai labdarúgó-bajnokságon, melynek oka az Ausztrália és a térség többi csapata között fennálló minőségbeli különbség.
A 2014-es világbajnokság selejtezőinek 3. körében megnyerték a csoportjukat és bejutottak a negyedik fordulóba, ahol Japán mögött a második helyen végeztek és kijutottak a világbajnokságra. A selejtezőket követően barátságos mérkőzéseket játszottak, de nem sok sikerrel, Brazíliától és Franciaországtól is súlyos 6–0-ás vereséget szenvedtek, ami azt eredményezte, hogy Holger Osieck szövetségi kapitánynak távoznia kellett, ezzel lezárult egy négy éves periódus. Helyére Ange Postecoglout nevezték ki. Bemutatkozó mérkőzésén 1–0-ra legyőzték Costa Ricát. A 2014-es világbajnokságban a B csoportban szerepeltek az ausztrálok a címvédő Spanyolország, a 2010-es döntős Hollandia és Chile társaságában. 3–1-es vereséggel kezdtek Chile ellen.[11] Hollandiától egy fordulatos mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek, az ausztrál gólokat Tim Cahill és Mile Jedinak szerezte.[12] Az utolsó csoportmérkőzésen 3–0 arányban maradtak alakul Spanyolországgal szemben, ami azt jelentette, hogy három vereséggel zárták a tornát és már a csoportkör után búcsúztak.[13]
.jpg)
2015 januárjában Ausztrália volt a házigazdája az Ázsia-kupának. A csoportjukban Kuvaitot 4–1-re, Ománt pedig 4–0-ra legyőzték, míg Dél-Koreától Brisbaneben 1–0-ra kikaptak. A negyeddöntőben Kínát verték 2–0-ra Cahill duplájával.[14] Az elődöntőben Trent Sainsbury és Jason Davidson góljaival ugyancsak 2–0-ra győztek az Egyesült Arab Emírségek csapata ellen. A Sydneyben rendezett Dél-Korea elleni döntőben 76 ezer néző előtt Massimo Luongo góljával megszerezték a vezetést, de a rendes játékidő ráadásában Szon Hungmin kiegyenlített, így következett a hosszabbítás, ahol a csereként beállt James Troisi góljával 2–1-re megnyerték a döntőt és ezzel megszerezték történetük első Ázsia-kupa győzelmét.[15] A sikernek köszönhetően részvételi jogot szereztek a 2017-es konföderációs kupára, ahol Németország ellen 3–2-es vereséggel nyitottak, ausztrálok részéről Tom Rogić és Tomi Jurić volt eredményes.[16] Ezt követően Kamerun és Chile ellen is 1–1-es döntetlent játszottak.[17][18]
Ausztrália kijutott a 2018-as világbajnokságra Ante Postecoglu vezetésével, akit a holland Bert van Marwijk váltott. 2018. március 8-án bejelentették, hogy a világbajnokságot követően Graham Arnold váltja van Marwijkot és a megbízatása a 2022-es világbajnokság végéig szól. A világbajnokságon Dániával, Franciaországgal és Peruval kerültek egy csoportba. Első mérkőzésükön Franciaországtól kaptak ki 2–1-re Aziz Behich öngóljával, amit visszanéztek a videószobában.[19] Dániával 1–1-es döntetlent játszottak Mile Jedinak tizenegyesével.[20] Peru ellen 2–0-ás vereséggel zárták a tornát és mindössze egy pontot szerezve a csoport negyedik helyén végeztek.[21] 2006-ban az óceániai labdarúgó zónából átléptek az ázsiai régióba (AFC), így az ázsiai selejtezőkön indulhattak. Az átlépés óta Ausztrália minden labdarúgó világbajnokságra (2010, 2014, 2018) sikeresen kvalifikálta magát. 2018-ban az ausztrál válogatott világrekordot állított be, miután 22 selejtező mérkőzés megvívásával jutottak ki az oroszországi világbajnokságra.
Graham Arnold új kapitányi időszaka a 2019-es Ázsia-kupával kezdődött. Jordánia ellen 1–0-ás vereséggel kezdtek, majd 3–0-ra megverték Palesztinát, Szíria ellen pedig 3–2-es győzelmet szereztek a harmadik csoportmérkőzésükön. A nyolcaddöntőben Üzbegisztánnal játszottak 0–0-ás döntetlent és büntetőkkel 4–2 arányban továbbjutottak. A negyeddöntőben 1–0-ás vereséget szenvedtek az Egyesült Arab Emírségektől.
A 2022-es világbajnokságot Franciaország ellen kezdték és Craig Goodwin révén megszerezték a vezetést, azonban végül 4–1-es francia győzelemmel ért véget a találkozó.[22] A második csoportmérkőzésen Mitchell Duke góljával 1–0-ra legyőzték Tunéziát.[23] Mathew Leckie góljának köszönhetően Dániát is sikerült legyőzniük 1–0 és 2006 után ismét továbbjutottak a csoportkörből.[24] A nyolcaddöntőben Argentínával találkoztak és 2–0-ás hátrányt követően már csak szépíteni tudtak.[25]
| Év | Eredmény | Helyezés | M | Gy | D | V | LG | KG |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1930–1962 | Nem indult | |||||||
 1966 | Nem jutott be | |||||||
 1970 | ||||||||
 1974 | Csoportkör | 14. | 3 | 0 | 1 | 2 | 0 | 5 |
 1978 | Nem jutott be | |||||||
 1982 | ||||||||
| 1986 | ||||||||
 1990 | ||||||||
 1994 | ||||||||
 1998 | ||||||||
  2002 | ||||||||
| 2006 | Nyolcaddöntő | 16. | 4 | 1 | 1 | 2 | 5 | 6 |
 2010 | Csoportkör | 21. | 3 | 1 | 1 | 1 | 3 | 6 |
 2014 | Csoportkör | 30. | 3 | 0 | 0 | 3 | 3 | 9 |
 2018 | Csoportkör | 30. | 3 | 0 | 1 | 2 | 2 | 5 |
 2022 | Nyolcaddöntő | 11. | 4 | 2 | 0 | 2 | 4 | 6 |
| Összesen | Nyolcaddöntő | 6/22 | 16 | 2 | 4 | 10 | 13 | 31 |
| Év | Eredmény | Hely | M | Gy | D | V | Rg | Kg |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1900 | Nem vett részt | |||||||
| 1904 | ||||||||
.svg){kind=small} 1908 | ||||||||
 1912 | ||||||||
.svg){kind=small} 1920 | ||||||||
| 1924 | ||||||||
 1928 | ||||||||
.svg){kind=small} 1936 | ||||||||
| 1948 | ||||||||
 1952 | ||||||||
| 1956 | Negyeddöntő | 5. | 2 | 1 | 0 | 1 | 4 | 4 |
| 1960 | Visszalépett | |||||||
| 1964 | Nem jutott be | |||||||
| 1968 | ||||||||
| 1972 | ||||||||
 1976 | ||||||||
 1980 | ||||||||
| 1984 | ||||||||
| 1988 | Negyeddöntő | 7. | 4 | 2 | 0 | 2 | 2 | 6 |
| 1992 | 4. hely | 4. | 6 | 2 | 1 | 3 | 8 | 12 |
| 1996 | Csoportkör | 13. | 3 | 1 | 0 | 2 | 4 | 6 |
| 2000 | Csoportkör | 15. | 3 | 0 | 0 | 3 | 3 | 6 |
 2004 | Negyeddöntő | 7. | 4 | 1 | 1 | 2 | 6 | 4 |
 2008 | Csoportkör | 11. | 3 | 0 | 1 | 2 | 1 | 3 |
| 2012 | Nem jutott be | |||||||
| 2016 | ||||||||
| 2020 | Csoportkör | 12. | 3 | 1 | 0 | 2 | 2 | 3 |
| Összesen | 4. hely | 8/27 | 28 | 8 | 3 | 17 | 30 | 44 |
Az ausztrál labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése sárga mez, zöld nadrág és sárga sportszár. A váltómez leggyakrabban egyszínű sötétzöld, vagy sötétkék szerelés.
     1922
|
     1998
|
  2001
|
    2004
|
 2007
|
2008
|
|---|
  2012
|
     2016–2017
|
|---|
    2004
|
    2004
|
2007
|
2008
|
  2012
|
  2016–2017
|
|---|
Az ausztrál válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokságra.[26]
Az adatok a 2022. szeptember 25-én Új-Zéland elleni mérkőzés után lettek frissítve.
Az adatok 2022. november 1. állapotoknak felelnek meg.[27]
| Rank | Játékos | Mérkőzés | Gólok | Időszak |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Mark Schwarzer | 109 | 0 | 1993–2013 |
| 2 | Tim Cahill | 108 | 50 | 2004–2018 |
| 3 | Lucas Neill | 96 | 1 | 1996–2013 |
| 4 | Brett Emerton | 95 | 20 | 1998–2012 |
| 5 | Alex Tobin | 87 | 2 | 1988–1998 |
| 6 | Mark Bresciano | 84 | 13 | 2001–2015 |
| Paul Wade | 84 | 10 | 1986–1996 | |
| 8 | Mark Milligan | 80 | 6 | 2006–2019 |
| Luke Wilkshire | 80 | 8 | 2004–2014 | |
| 10 | Mile Jedinak | 79 | 20 | 2008–2018 |
Az adatok 2022. november 1. állapotoknak felelnek meg.[28]
| # | Játékos | Gólok | Mérkőzés | Arány | Időszak |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Tim Cahill | 50 | 108 | 0.46 | 2004–2018 |
| 2 | Damian Mori | 29 | 45 | 0.64 | 1992–2002 |
| 3 | Archie Thompson | 28 | 54 | 0.52 | 2001–2013 |
| 4 | John Aloisi | 27 | 55 | 0.49 | 1993–2008 |
| 5 | John Kosmina | 25 | 60 | 0.42 | 1977–1988 |
| Attila Abonyi | 25 | 61 | 0.41 | 1967–1977 | |
| 7 | David Zdrilic | 20 | 31 | 0.65 | 1997–2010 |
| Mile Jedinak | 20 | 79 | 0.25 | 2008–2018 | |
| Brett Emerton | 20 | 95 | 0.21 | 1998–2012 | |
| 10 | Graham Arnold | 19 | 56 | 0.34 | 1985–1997 |
Amerikai Szamoa ellen, 2001 Amerikai Szamoa ellen, 2001
Fidzsi-szigetek ellen, 1981
Tonga ellen, 2001
Salamon-szigetek ellen, 1997 Amerikai Szamoa ellen, 2001 Tonga ellen, 2001
Cook-szigetek ellen, 2000 Cook-szigetek ellen, 1998 Salamon-szigetek ellen, 1997Az ausztrál nemzeti labdarúgás az ország történelmi adottságainak betudhatóan gyakran szembesül azzal, hogy legjobb játékosaikat elviszik európai nemzetek. A „Granny-szabály” („nagymama-szabály”) szerint ugyanis egy játékos játszhat egy másik ország nemzeti tizenegyében, ha igazolni tudja, hogy a felmenői az adott országból származnak. A legtöbb ausztrál játékost Horvátország csábítja el (az Ausztráliában élő horvátok közt nagyon népszerű sport a futball), de hat horvát játszik az ausztrál csapatban is (Čulina, Popović, Skoko, Viduka, Čović és Kalac).
Elvándorolt ausztrál futballisták:
| Név | Időszak | Mérkőzések | Győzelmek | Döntetlenek | Vereségek | Sikerek |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Tiko Jelisavcic | 1965 | 6 | 3 | 0 | 3 | |
| Joe Vlatsis | 1967–1969 | 23 | 13 | 7 | 3 | |
| Ralé Rasic |
1970–1974 | 31 | 16 | 9 | 6 | Csoportkörig eljutott az 1974-es VB-n |
| Brian Green | 1976 | 2 | 2 | 0 | 0 | |
| Jim Shoulder | 1976–1978 | 25 | 10 | 7 | 8 | |
| Rudi Gutendorf |
1979–1981 | 18 | 3 | 8 | 7 | Aranyérmes az 1980-as OFC-nemzetek kupáján |
| Les Scheinflug |
1981–1983 | 12 | 8 | 1 | 3 | |
 Frank Arok |
1983–1989 | 46 | 21 | 14 | 11 | |
| Les Scheinflug (felügyelő Frank Arok távollétében) |
1983 | 4 | 3 | 0 | 1 | |
| Les Scheinflug (felügyelő) |
1990 | 1 | 1 | 0 | 0 | |
 Eddie Thomson |
1990–1996 | 56 | 26 | 11 | 19 | Aranyérmes az 1996-os OFC-nemzetek kupáján |
| Les Scheinflug (felügyelő Eddie Thomson távollétében) |
1992 | 3 | 2 | 1 | 0 | |
| Vic Fernandez (felügyelő Eddie Thomson távollétében) | 1992 | 2 | 1 | 0 | 1 | |
| Les Scheinflug (felügyelő Eddie Thomson távollétében) |
1994 | 1 | 1 | 0 | 0 | |
| Raul Blanco (felügyelő) |
1996 | 2 | 2 | 0 | 0 | |
| Terry Venables |
1997–1998 | 23 | 15 | 3 | 5 | Ezüstérmes az 1997-es konföderációs kupán |
| Raul Blanco (felügyelő) |
1998–1999 | 5 | 3 | 1 | 1 | Ezüstérmes az 1998-as OFC-nemzetek kupáján |
| Frank Farina |
1999–2005 | 58 | 34 | 9 | 15 | Aranyérmes a 2000-es OFC-nemzetek kupája Bronzérmes a 2001-es konföderációs kupán Ezüstérmes a 2002-es OFC-nemzetek kupáján Aranyérmes a 2004-es OFC-nemzetek kupáján Csoportkörbe jutott a 2005-ös konföderációs kupán |
| Guus Hiddink |
2005–2006 | 13 | 8 | 2 | 3 | Nyolcaddöntős a 2006-os VB-n |
| Graham Arnold |
2006–2007 | 14 | 5 | 4 | 5 | Negyeddöntős a 2007-es Ázsia-kupán |
| Rob Baan (felügyelő) |
2007 | 1 | 1 | 0 | 0 | |
| Pim Verbeek |
2007–2010 | 33 | 18 | 9 | 6 | |
| Holger Osieck |
2010–2013 | 44 | 23 | 10 | 11 | Ezüstérmes: 2011-es Ázsia-kupa |
| Ange Postecoglou |
2013–2017 | 49 | 22 | 12 | 15 | Aranyérmes a 2015-ös Ázsia-kupán Csoportkör: 2017-es konföderációs kupa |
| Bert van Marwijk |
2018 | 7 | 2 | 2 | 3 | Csoportkör: 2018-as vb |
| Graham Arnold |
2018– | 20 | 15 | 2 | 3 | Negyeddöntő: 2019-es Ázsia-kupa, kijutott: 2022-es vb |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
